A miniszter reményét fejezte ki, hogy csak átmeneti az uniós költségvetési tárgyalások kudarca. Kóka szerint ezzel összefüggésben hozzájárulna a jobb megértéshez annak tudatosítása, hogy "nem vagyunk teher, nem vagyunk semmik". Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, "meg kell győznünk Nyugat-Európát arról, hogy mi pluszt adunk". Úgy érvelt, hogy "mi most épp egy óriási felzárkózási folyamatban vagyunk, és ez segít Európának is". Megállapította, hogy Európa Délkelet-Ázsia és az Egyesült Államok mögött poroszkál. Új eszközök kellenek ahhoz, hogy versenyképes maradjon, és ebbe bennünket is be kell vonni, mert mi gyorsítani fogjuk Európát - fejtette ki.

A miniszter hibának nevezte, hogy nem eléggé tudatosították azt, "milyen esélyt jelentünk Európa számára". Hozzáfűzte, hogy ebből adódóan balul sikerült az EU-alkotmány népszavazása is. Mint magyarázta: úgy gondoltuk, az európaiak számára enélkül is világos, milyen jó, hogy mi új partnerek vagyunk. Sokakat azonban nem ért el ez az üzenet, így az ő számukra mi vagyunk a bővítés nyertesei, ők pedig a vesztesei. Kóka szerint nem is a szolidaritás hiányáról van szó a régi és az új EU-tagok között, hanem a szociális vívmányokról és érdekekről. Mi nem a semmiért akarunk támogatásokat; ha mi profitálunk, akkor Európa többi része is profitál - szögezte le. A miniszter a kormány 800 milliárd forintos adócsökkentési programjával kapcsolatban kiemelte, hogy a kabinet nagyobb igazságosságot szeretne érvényesíteni az adórendszerben. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország a bővítés nyertese.

Ezzel összefüggésben felsorolta, hogy "a magyar export kétszer olyan gyorsan növekszik, mint az import, a bruttó hazai termék kétszer olyan gyorsan, mint az EU-s átlag, és az infrastruktúra terén is kompetitívek vagyunk". A magyarok ezért keményen megdolgoztak, és ezért a középréteg is rászolgált az adócsökkentésre. Ennek a finanszírozásához pedig hosszú távú perspektívára van szükség. Mindenekelőtt a közszolgálati területen kell takarékoskodni, és több embert kell rábírni az adók befizetésére. Végül pedig meg kell tanulnunk, hogy az EU-s eszközöket a legjobb módon használjuk fel - emelte ki. A gazdasági értelemben már tátrai tigrisnek is elnevezett Szlovákia és Magyarország összehasonlításával kapcsolatban kijelentette, hogy a számok alapján Magyarország jobban áll. A magyar munkanélküliségi ráta például 7 százalékos, míg a szlovák 16. Az 1 főre számított szlovák bruttó hazai termék pedig 25 százalékkal kisebb a magyarnál. A miniszter szerint "a szlovákok - gazdaságilag szólva - mindenre lőnek, ami mozog". Magyarország pedig megválogatja, hogy hova ruházzon be, mert például súlyponti kérdésnek tartja az információs- és biotechnológiát. Magyarország nem konkurál az alacsony fizetésű szektorban, hanem a kiváló minőségű üzemekben érdekelt. Sok nemzetközi cég Magyarországra is hozza operatív központját. Mint mondta, büszkeséggel jelenti ki: mi pannon tigris vagyunk.

Az osztrák lap riportere szerint bizonytalanná válik Magyarországnak az euroövezethez történő 2010-es csatlakozása a költségvetési hiány csökkentése nélkül. Kóka kijelentette, abból indul ki, hogy Magyarország be tudja tartani a határidőt. Felhívta a figyelmet arra, ezért a kormány egyik fő célja, hogy megreformálja a közigazgatást, és csak azokat a feladatokat hagyja meg, amelyek valóban közszolgálatiak. Az osztrák napilap röviden ismertette a miniszter életrajzát is, amelyben megállapította, hogy Kóka gazdaságpolitikáját szakmai körökben is megalapozottnak, komolynak és korszerűnek tartják.

A lap "A pannon tigris" a blues és a pragmatizmus című másik cikkében egyebek között megállapította, hogy az újdonsült EU-tag Magyarország fellendülőben van, a reformmotor azonban még akadozik. A cikkben idézték Lantos Csabát, az OTP igazgatóját, aki szerint a magyarok gyakran siránkoznak, hogy minden rossz, pedig ő azt mondja, hogy "nem is vagyunk olyan rosszak". A cikkben felhívták a figyelmet arra, a svájci KPMG tanácsadó a minap arról adott tájékoztatást, hogy az új EU-tagországok közül Magyarország a legversenyképesebb a legjobb infrastruktúrával, stabil környezettel és a legjobban kiképzett lakossággal, és így értékelik ezt a külföldi beruházók is, élükön Németországgal és Ausztriával. A magyarok inkább szomorkás, semmint rózsaszínű szemléletével kapcsolatban kiváltó okként nevezték meg a mindennapokat, a bonyolult hivatali útvesztőket, az állami szféra elhalasztott reformjait, a még mindig magas költségvetési hiányt, valamint a bürokráciát. A magyar kormány végre felismerte a problémákat, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hetente terjeszt elő részleteket az állam megreformálását célzó 100 lépés programból.

(MTI)