Könyvtárközi keservek

Nincs a világon olyan nagy könyvtár, amelyik minden olvasójának valamennyi kívánságát teljesíteni tudná. Még inkább így van ez a kisebb, esetleg csak néhány ezer könyvet, kéziratot, hanglemezt, CD-t, videofelvételt - szakszóval: dokumentumot - birtokló intézmények esetében.

Enyhíti a gondokat a hagyományos könyvtárközi kölcsönzés és újabban a számítógép kínálta sokféle lehetőség. Csak néhány példa: az ELTE Egyetemi Könyvtára tavaly két és fél ezer, a nagykanizsai könyvtár néhány száz dokumentumot kapott és küldött postán, másolatban, elektronikus formában. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központjának és Könyvtárának (BME OMIKK) adatai 2004-ről: több mint hatezer könyvtárközi kérés, ebből 1141 külföldi könyvkérés és 1830 külföldi másolatkérés.

- A jelenlegi szabályok szerint - mondja Zvada Gabriella, az Egyetemi Könyvtár munkatársa - ha valamely dokumentum egy adott könyvtárból hiányzik, és a számítógépes rendszer megmutatja, hogy egy másikban megvan, s ott kölcsönözhető, a tulajdonos könyvtár elküldi a kérelmező társnak. Ez a szolgáltatás hazai könyvtárak esetében az olvasónak ingyenes, a postaköltséget a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma állja. Ha azonban a keresett dokumentum csak külföldi könyvtárban van meg, az olvasónak a zsebébe kell nyúlnia.

Ez utóbbi szolgáltatásnak az ára ez év tavaszán az előzőekhez képest az égbe szökött. Adamecz Katalin, a BME OMIKK könyvtárosa elmondja, hogy a könyvtárközi kölcsönzés díja kötetenként 700-ról 4500-ra, a sürgősségi díj 5500 forintra emelkedett. Folyóiratcikkekért - terjedelemtől függetlenül - kilenc eurót, sürgősséggel 30 eurót kell fizetni. Ezért az összegért az olvasó a könyvtártól e-mailen néhány napon belül elektronikus postafiókjába is megkaphatja a cikket, vagy oldalanként néhány tíz forintért másolatot kaphat róla.

A legnagyobb fővárosi könyvtáraknál kevesebb olvasót, kutatót, szakdolgozatra, disszertációra készülő egyetemi, főiskolai hallgatót kiszolgáló megyei, települési, intézményi könyvtárak esetében természetszerűleg kevesebben igénylik a postai vagy számítógépes könyvtárközi szolgáltatásokat, bár az effajta igények ott is növekvőben vannak.

A könyvtárközikölcsönzés díjakötetenként700-ról 4500-ra,a sürgősségi díj 5500 forintra emelkedett.

Így van ez a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár esetében is. A szakmai igazgatóhelyettes, Molnár Éva szerint olvasóik most kezdik megszokni ezt a szolgáltatást, hozzátéve, hogy lehetőség van nemcsak a leggyakoribb dokumentumtípusok, hanem például a csökkentlátóknak segítő hangoskönyvek könyvtárközi kölcsönzésére is. Forgalmuk általában a hazai könyvtárakra korlátozódik - tőlük főképpen helytörténeti kiadványokat kérnek -, de van valamelyes határon túli, Szlovákia határ menti sávjának könyvtárait érintő kapcsolatrendszerük is.

A három és fél ezer lakosú Csongrád megyei Deszken a művelődési ház és könyvtár a könyvtárközi kölcsönzés otthona. Legalábbis elvben. Mert a gyakorlat Kószó Aranka szerint az, hogy ha valamelyik olvasójuk nem talál meg valamit a 12 ezres (történelmi és irodalomtudományi tárgykörben meglehetősen gazdag) gyűjteményükben, akkor vagy bebuszozik a közeli Szegedre, vagy ha bizonyos szakfolyóiratokra van szüksége, elmegy a Szegedi Egyetem deszki oktatási központjába, ahol "élőben" vagy képernyőn hozzájuthat nagyon sok cikkhez, tanulmányhoz. A település legtöbb lakójának igényeit azonban a deszki könyvtár, illetőleg a szegedi könyvtárak kielégíteni látszanak.

A könyvtárközi szolgáltatások teljes palettáját kínálja a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár is. Mindehhez Varga Mária könyvtáros azt teszi hozzá, hogy éppen most tesztelnek egy új lehetőséget: ha a környékbeli könyvtárak kérnek tőlük valamilyen írásos dokumentumot, megszerzik, és digitalizált formában juttatják el a kérő könyvtárnak, olvasónak.

A hazai könyvtárak közötti díjtalan vagy csekély anyagi terhekkel járó szolgáltatások népszerűsége növekvőben van. Más a helyzet a külföldi könyvtárakkal való kapcsolat esetében. A drasztikus áremelés miatt szinte bizonyosan lesznek olyanok, akik a jövőben már nem tudnak élni az eddig kedvező feltételű szolgáltatásokkal. Mások fejében pedig még az a gondolat is megfordulhat, ha a munkájukhoz, tanulmányaikhoz múlhatatlanul szükségük lesz Magyarországon hozzáférhetetlen kötetekre - ez korántsem ritka a tudomány világában -, elmennek Bécsbe, Párizsba vagy Londonba. Mert talán még az utazás is olcsóbb lesz, mint ha itthon várnák a méregdrágán érkező köteteket.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.