A szegény gyerek csak gátol?
A PISA 2000 (Programme for International Student Assessment) jelentés már öt éve fölhívta a magyar társadalom figyelmét a hazai oktatási rendszer antidemokratikus jellegére. Az OECD-országokra kiterjedő 2003-as vizsgálata ismét rámutatott az egyik legnagyobb fogyatékosságunkra, nevezetesen arra, hogy az iskolák közötti különbségek, illetve a gyerekek családi háttere jelentősen befolyásolja az iskolában nyújtott teljesítményt. Erősen differenciáló és szelektáló a magyar rendszer, a már meglévő társadalmi hátrányokat a gyermekek között nem csökkenti, hanem átörökíti - mondta Magyar Bálint miniszter a közelmúltban a romák elkülönítésének megszüntetéséről szóló konferencián.
Az Oktatási Minisztérium (OM), illetve a Hátrányos Helyzetű és Roma Gyermekek Integrációjáért Felelős Miniszteri Biztos Hivatala nemrég több oktatással és közoktatással kapcsolatos jogszabály módosítását dolgozta ki. A tervezett változtatások jelentős része a hátrányos helyzetben élő gyerekek képességkibontakoztatását és a pedagógusok integrációs felkészítését célozza. A tervezetet a minisztérium elküldte tárcaközi egyeztetésre, illetve továbbította több civil és érdekvédelmi szervezetnek.
A tanulmányt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) is megkapta. A szervezet a napokban véleményezte a dokumentumot. A püspöki konferenciától egy neve elhallgatását kérő személy eljuttatta szerkesztőségünkbe állásfoglalásukat. A levélben ez áll: "a 39/D. § helyébe lépő rendelkezés egészéhez a következőket kívánjuk fűzni: a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából szervezendő képességkibontakoztató felkészítés - ha az valóban egyéni, személyre szabott - nem történhet a többi tanulóval egy közösségben, azonos osztályban, csoportban. Az egyéni fejlesztési tervek alapján haladó és fejlődő tanulók számára meg kell találni a fejlesztés megfelelő módját, ami nem feltétlenül az integráció. Ennek erőltetése két irányban is negatívan hat: a fejlesztendő gyermek képességeit és tanulási kudarcait, fejlődési és pszichikai hátrányait csak növelni és elmélyíteni fogja, ugyanakkor gátló tényezőként fog hatni a szellemileg, lelkileg egészséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, fejlődésére. Az esélyegyenlőség és az emberiesség nevében tiltakozunk az erőszakos integráció megvalósítása és annak későbbi, visszafordíthatatlan hatásai ellen!" A dolgozatot Veres András püspök, az MKPK titkára látta el kézjegyével.
Daróczi Gábor, az OM miniszteri biztosa szerint a katolikus püspöki kar véleménye elkeserítő.
- A levélből az derül ki, hogy Veres püspök úr nem ismeri az esélyegyenlőség fogalmát, vagy nem úgy értelmezi, ahogy azt szokás - mondja a miniszteri biztos. - Azt kell állítanom, hogy a püspöki konferencia tagjai nem olvassák a szakkutatásokat. A püspök úr elfeledkezik az érvényesülésért folytatott iszonyatos versenyfutásról, amely már hatéves korban elkezdődik, és amelyben mi, romák, többnyire lemaradunk. Méltánytalanul tesz különbséget a szociálisan hátrányban élő és - ahogy ő nevezi - az egészséges gyerekek között. Ennek szellemében a katolikus templomokba sem lenne szabad beengedni a szegényeket.
Szerettük volna megkérdezni Veres András püspököt, de az MKPK titkárságán azt mondták, hogy szabadságon van, nem elérhető. A sajtóosztályon azt közölték lapunkkal, hogy helyette senki nem nyilatkozhat.
