Erdély: több magyar párt vagy egy sem?
A tavalyi romániai választások előtt Fidesz-mintára létrehozott Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) egyik szárnya a szervezetet "kétpólusúvá" kívánja tenni. Ami azt jelenti, hogy a szövetség nagyjából ugyanolyan, akár több politikai irányzatot is magába foglaló szervezetté válna, amilyen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ).
Az MPSZ a tavalyi választásokon látványos vereséget szenvedett. Ennek fő oka az volt, hogy a szövetség által bejegyzése végett összegyűjtött aláírások egy része hamisnak bizonyult, és ezt követően a szervezet román párt listáján indult. Az MPSZ-n belül azóta belső feszültségek vannak: főképpen a Tőkés László királyhágómelléki református püspök befolyása alatt álló bihari, illetve a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által irányított udvarhelyi szervezet között. Egyre ádázabb ellentétek tapasztalhatók a szervezet székelyföldi és partiumi csoportjainak politikai elképzelései között is.
A nagyváradiak nemrég nyíltan bírálták Szász Jenőt. Az MPSZ bihari szervezete azt állította, hogy Szásznak köszönhető a szövetség "jelenlegi bénult állapota". A bihariak elhatárolták magukat Szászék "hibás hozzáállásától", s felhívták a figyelmet arra, hogy "Szász Jenő és a nevével fémjelzett országos elnökség egyértelmű felelőséggel tartoznak az országos szervezet eddigi cselekvésképtelenségének fenntartásáért". Az udvarhelyi vezető válasza nem sokat váratott magára. A múlt hét végén Szász közölte: az MPSZ a hatalmon lévő "romániai pártnak" (értsd: RMDSZ) kíván alternatívája lenni, éppen ezért nem helyesli az RMDSZ-rokon politikát.
Az RMDSZ a tavalyi választási kampány idején, amikor az erdélyi magyarság egységes voksolása létkérdésnek számított, azt ígérte, hogy a szövetség kapuit gyakorlatilag mindenki előtt és szélesre kitárja. Hogy mindazok férjenek el az RMDSZ "ernyője" alatt, akik a romániai magyarság nevében és érdekében politizálni kívánnak. A magyarság értett a szóból: egységesen az RMDSZ-re szavazott, és így az MPSZ-nek alig néhány száz voksolót sikerült magához édesgetnie.
Azóta azonban az RMDSZ beígért belső reformja sem következett be. A szövetség jelenlegi legmagasabb politikai döntéshozó testülete, az úgynevezett erdélyi magyar kisparlament, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) továbbra is ugyanazokból a személyekből áll. A testületet 22 parlamenti képviselő, 10 szenátor, 23 területi szervezet elnöke, 74, a területi szervezeteken belül elektoros vagy közvetlen módon megválasztott képviselő, illetve a választott képviselők 15 százalékával egyenlő számú, tehát 11, az országos ifjúsági szervezetek által kinevezett küldött alkotja.
Akár megreformálják az RMDSZ-t, akár nem, az erdélyi magyarság politikai egysége
továbbra is
kérdőjeles marad.
Másfelől az RMDSZ a szervezeti önkormányzat elve alapján működik. Egyéni tagjai a helyi szervezetek, platformok, illetve a "társult tagszervezetek" keretei között fejtik ki tevékenységüket. A különböző politikai ideológiákat a szövetségen belül tizenegy platform képviseli. Ezek: Demokratikus Új Baloldal, Erdélyi Magyar Kezdeményezés, Nemzetépítő Platform, Nemzeti Szabadelvű Kör, Nők a Nőkért Szövetség, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, Romániai Magyar Kisgazdák és Vállalkozók Szövetsége, Romániai Magyar Vállalkozói Platform, Szabadelvű Kör, Szociáldemokrata Tömörülés.
Az MPSZ-n belüli testvérharc újból aktuálissá teszi az RMDSZ belső reformjának a kérdését. Markó Béla RMDSZ-elnök június 18-án, az SZKT legutóbbi ülésén arról beszélt, hogy "az RMDSZ-t folyamatosan reformálni kell". A belső reformelképzelések okairól Markó lapunknak elmondta: mesterséges okai is voltak annak, hogy a tavalyi választások előtt az RMDSZ-szel szemben elkezdődött az alternatívák keresése. A magyarországi politikai szembenállások például Erdélybe is begyűrűztek. Elismerte ugyanakkor, hogy "az erdélyi magyar társadalmon belül nő a pluralizmus igénye".
- De olyan helyzetben vagyunk, hogy ha több pártot akarunk magunknak, akkor egy sem lesz. A párt célja, hogy törvényhozásba, adott esetben pedig kormányra kerüljön. A romániai magyarság a maga 6 és 7 százalék közti arányával két szervezetet soha nem fog tudni bejuttatni a román parlamentbe, csakis egyet, s azt is csak akkor, ha összefog, hiszen a bejutási küszöb 5 százalékos - mondta.
Ha tehát az RMDSZ nem akar újból a tavalyi választások előttihez hasonló helyzetbe kerülni, és elveszíteni az önmagával vívott csatát, megoldást kell keresnie arra, hogy a szövetségen belül hogyan lehet a pluralizmust a mostanihoz képest sokkal teljesebbé tenni. Markó emlékeztetett rá, hogy többször felmerült: az RMDSZ országos testületeinek vagy akár tisztségviselőinek megválasztásakor ne személyeket, hanem platformokat versenyeztessenek. Ez azonban azért nem lehetséges, mert a szövetség platformjai inkább ideológiai műhelyek, az RMDSZ nagy része pedig nem tagolódik ideológiák szerint.
- A nagy döntés tehát az lenne, hogy rá kell kényszeríteni az egész RMDSZ-t egy ilyen ideológiai alapú artikulálódásra. Ha idáig eljutunk, ez nehéz döntés lesz. Az is biztos, hogy egyetlen dologban nem tudok alkudni: ez az egységes politikai szervezet - szögezte le Markó.
A platformok súlyának növelését a szövetségi elnök lehetségesnek tartja. Egyik lehetőség az lenne, hogy az SZKT-t olyan RMDSZ-en belüli választáson hoznák létre, amelyen a különböző platformok listát indítanak. - Utána viszont egységesnek kell lenni. A többség által meghozott döntéseket mindenkinek tiszteletben kell tartania - figyelmeztetett. Az RMDSZ-en belül attól tartanak, ha a szellemet a palackból kiengednék, később lehetetlennek bizonyulhat annak visszaparancsolása.
Az MPSZ-RMDSZ ellentét feloldásáról viszont kifejezetten egyik fél sem beszél. Tőkés püspök ezt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) létrehozásával próbálta áthidalni. Azt remélte, ennek a megaernyője alá vonhatja majd mindkét szervezetet, ez azonban sikertelen próbálkozásnak bizonyult.
Akár megreformálják az RMDSZ-t, akár nem, akár többpólusúvá válik az MPSZ, akár nem, az erdélyi magyarság politikai egysége továbbra is kérdőjeles marad.
