A minisztériumok vonakodnak eleget tenni az idén előírt megtakarítási kötelezettségeiknek, és ez problémát jelenthet a költségvetés számára - ez derül ki abból a júniusi pénzügyminisztériumi előterjesztésből, amelyet a kormány számára készített a tárca. A költségvetési törvény értelmében a büdzsének az idén év végén ugyanolyan maradvánnyal kell fordulnia, mint amilyennel tavaly zárt. Vagyis: elvben nem költhet senki azért többet az idén, mert spórolt tavaly. A maradványok értéke tavaly decemberben 527 milliárd forint volt, ám a tárcák úgy vélték: csak 230 milliárdjuk maradhat összességében az év végén. Vagyis a tavalyi spórolásra, akkori kötelezettségekre hivatkozva költöttek volna még 300 milliárdot. Ezzel bújtak volna ki az idei megszorítások alól. Erre azért volt lehetőségük, mert a maradványszabály általános érvényű: nem azt írja le, hogy minden tárcának annyit kell spórolnia az idén, amenynyit tavaly megtakarított, csak azt, hogy a költségvetésnek általában kell ugyanolyan összegű maradványfordulót produkálnia.

A pénzügyi tárca szerint nem szabad lehetőséget adni a kibújásra. Azt javasolják a kormánynak: követelje meg minden tárcától a maradványok megképzését - vagyis tegye minisztériumi szinten kötelezővé az azonos összegű év eleji és év végi maradványértéket. Ez a költekezés újabb visszafogását jelenti. Általánosságban az úgynevezett fejezeti kezelésű előirányzatok öt százalékát kellene megspórolni maradványként - ám lesznek olyan területek, ahol a megtakarításnak el kell érnie a húsz százalékot. A legrosszabbul azok a tárcák járnak, amelyek még meg tudnak takarítani: a gazdasági tárcának a tervezet 11, a kulturálisnak 14 milliárd forint megtakarítását írja elő a tavalyi maradványon felül.

A 300 milliárdos újabb spórolás azért fontos, mert ez a feltétele annak, hogy az év végére valamennyire tartani lehessen a tervezett államháztartási hiányt. Ha a tárcák nem a tavalyi maradvánnyal fordulnak, akkor veszélybe kerül az elérni kívánt deficit. Mint arról többször beszámoltunk, a kabinet meglehetős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy tartani tudja a tervezett államháztartási hiányt. Ennek egyik lépése volt a tavalyi maradványértékek elérésének előírása, amit azonban vonakodnak "önkéntesen" teljesíteni a tárcák. A kormány ezenkívül zárolta a vészhelyzetre megképzett tartalék egy, 125 milliárd forintos részét, növelni kívánja a járulékbevételeket, az importáfa-szabályokkal némileg megemelni a forgalmi adóból származó öszszeget, és - a Magyar Nemzet keddi értesülése szerint - további 60 milliárd forintos, a dologi kötelezettségeket érintő megszorításokra is kötelezték a tárcákat.

Azt, hogy a megtakarítások fontosak, alátámasztják a tegnap nyilvánosságra hozott féléves adatok is: az államháztartás pénzforgalmi hiánya megközelítette az egész éves tervet. A június végi 988,1 milliárd forintos deficitet kevesebb mint 35 milliárd forint választja el a teljes évre várt 1022 milliárdos hiánytervtől. Ez azonban megfelel a PM előzetes várakozásainak - alig hárommilliárd forinttal lépte túl a hiány a korábban prognosztizáltat. A pénzügyi tárca hónapok óta készíti elő a befektetőket és újságírókat a magas félévi hiányra - így az senkit nem lepett meg. Az ok - mint azt folyamatosan mondják - hogy a tavalyi áfa-visszatérítések, illetve földalapú támogatások kifizetésének áthúzódása "megdobta" az idei kiutalások összegét. Ez pedig - hangsúlyozzák - a pénzforgalmi kimutatásokban persze idei kiadásban jelenik meg, ám a valósabb képet mutató uniósban már nem. Így az uniós hiány el se éri az éves tervezettet: a nyugdíjkorrekciós szám a GDP-nek a 3,1 százalékát teszi ki fél évkor, miközben az éves prognózis 3,6 százalék. A kettő közötti különbség egyébként 110 milliárd forint - ekkora hiányt pedig augusztusban és szeptemberben is egy-egy hónap alatt szokott produkálni a magyar költségvetés. Igaz: azt a kormány is elismeri, hogy az ősz elején átlépheti a deficit a teljes éves tervet, ám szerintük az év végi többletek majd viszszahozzák ezt az elvárt szintre.