Az asszonyok tibeti selyemruhában cimbalom muzsikájára táncolva köszöntötték a mindig mosolygó spirituális vezetőt. Az észak-indiai Dharamszalában mintegy tízezer ember, köztük szerzetesek, tibeti menekültek és külföldi turistak gyűltek össze a dalai láma otthona előtt, hogy imádkozzanak és ünnepeljenek. A buddhista szerzetesek díszített sállal ajándékozták a Nobel-békedíjas vezetőt, aki minden napot azzal az elhatározással kezdi, hogy a nap hátralévő részét pozitív módon fogja hasznosítani.

Ajándékokból első négy évében nem lehetett sok része, Lhama Dhondrub néven látta meg a napvilágot, egyszerű parasztcsaládban született. Négyévesen sorsa megváltozott, kiválasztották a tibeti buddhista vallás tizennegyedik megtestesült vezetőjének. Ekkor vitték az ezerszobás, pompától ragyogó lhászai Potala-palotába, ahol felkészítették népének vezetésére. A Hét év Tibetben című filmben Brad Pitt által alakított német hegymászó menekül a britek elől Tibetbe, ahol az ifjú dalai láma barátjaként fogadja be. Az egyik filmbeli jelenetben egy autóval nekiütközik a palota kapujának, de a technikai szerkentyűk iránti érdeklődése nem csillapodott. Ma állítólag az órák hatják meg. A sürgősen, tizenöt éves korában végrehajtott isten királlyá avatása 1950-ben, hirtelen véget vetett gyermekkorának. A kínaiak az "imperializmus alól felszabadított" Tibetet ellenőrzésük alá vonták.

Több mint negyvenöt éve lóháton számos követőjével együtt a kínai hadsereg támadása közben hagyta el szülőhazáját. A megszálló kommunista Kína elleni sikertelen felkelés után India első miniszterelnöke Dzsavaharlal Nehru gondoskodott a dalai láma biztonságáról, menedéket kapott Észak-Indiában. A menekülés során egy harminchét fős katonai küldöttség tagjaként álcázták. A Himalája túloldalára való átmászás tizenhárom nap alatt sikerült, a száműzetés 1959. március harmincadikán kezdődött meg. Sok tibeti azóta is világi és vallási vezetőként tekint rá. A száműzetésben dolgozó tibeti kormány szerint egymillió tibeti vesztette életét a kínai uralom alatt. Százötvenezer tibeti él menekültként Indiában. Kína az 1962-es, rövid, de véres polgárháborút követően megtiltotta, hogy a területet a dalai láma függetlenségi mozgalmak táptalajaként használja. A Bölcsesség Óceánjának ma már nem célja a tibeti függetlenség elérése. Autonómiát szeretne a tibeti népnek, az ő spirituális vezetésével, de a kormányzásba nem szólna bele. Eddig négy tárgyalási forduló volt kínai és tibeti diplomaták között, azonban sokan kételkednek Kína engedékenységében.

Az emberi jogok tibeti helyzetének javítását az is akadályozza, hogy a bárányok maguk is megosztottak. Az ötmilliót is meghaladó hívő tábor két csoportra oszlik. A mérsékeltek, a Dharamszalába száműzött tibeti kormány további tárgyalásokat kezdeményezne Pekinggel. Ezzel szemben a radikálisok, a tibeti ifjúsági kongresszus tagjai kizárólag a függetlenséget tartják járható útnak, őket buzdítja a londoni székhelyű Szabad Tibetért kampány. A dalai láma az arany középút híve, több szervezet is méltatja a vezetőben rejlő kitartást, hogy képes a diaszpórát összetartani. Példaképéről, az India függetlenségét kivívó hős, Mahátmá Gandhiról szóló könyvét mutatta be a születésnapjára összegyűlt emberek előtt. Nem véletlen az összefüggés Gandhi és a dalai láma között - állítja Thubten Samphel a száműzött kormány szóvivője. A spirituális vezető hisz Gandhi erőszakmentes, szenvedélyes módszereiben, ami végül India függetlenségéhez vezetett.

Az ünneplést az eső sem tudta megzavarni, a lelkes fiatal hívők viszonozták a mosolyát és meghajoltak előtte. Rövid köszönőbeszédében a szerzetes háláját fejezte ki mindazoknak, akik hosszú életéért imádkoztak. "Amíg csak élek, másokért fogok élni" - vett búcsút közönségétől a dalai láma.

"Naponta rájövünk, hogy valami fontos"