Akiket az adrenalin hajt
Az elsötétített termet betöltő füstöt a szabálytalan időközönként fel-felvillanó vörös derengés teszi még átláthatatlanabbá. A fülsiketítő, csikorgó, ropogó, haragosan morgó zajban, csaknem vaksötétben szapora pulzussal, teljes menetfelszerelésben, oxigénmaszkban egy férfi küzdi magát előre a többszintes, vasfalú labirintusban. Sietnie kell, ideje vészesen fogy, de azért meglepően gyorsan és megfontoltan halad. Majd miután kiért a teremből, s végighaladt a pályán, megkönnyebbülten tartja karját a vérnyomásméréshez. A pulzusszám s a feladat teljesítéséhez felhasznált idő egyaránt fontos a vizsgán. Munkához csak az a tűzoltó láthat, akit az orvos is megfelelőnek ítélt a pszichikai alkalmasságot tesztelő, folyamatosan fejlesztett, bővített gyakorlópályán a Belügyminisztérium Katasztrófavédelmi Oktatási Központjában (BM KOK).
Az újoncok csaknem fele bukik meg az alkalmassági vizsgákon: felerészt a fizikai, felerészt a pszichikai teszteken, felméréseken. - A legjobb szintidő négy-öt perc között van: akinek ennél tovább tart a feladat, valószínűleg csak tétován bolyongott odabenn, márpedig a tűzoltó mentés, kárelhárítás közben egyiket sem engedheti meg magának - mondja 35 év tapasztalatára alapozott meggyőződéssel Tatarek György, az intézmény oktatója.
Magyarországon 135 éves múltra tekint vissza a szervezett tűzoltóság, amelyet ez idő alatt többször átszerveztek. A legutóbbi átalakítás során ismét összevonták a tűzoltóságokat a polgári védelmi parancsnokságokkal - katasztrófavédelem néven -, így országos és megyei szinten már integráltan működik a szervezet. A megváltozott szervezeti és munkakörülmények arra késztetik a korábban elkülönülten működő szervezetek szakembereit, hogy minél behatóbban ismerkedjenek meg a többiek munkájával, eszközeivel, készségeivel, képességeivel.
Ugrásszerűen megnőtt az elvégzendő munka is, napi 150-160 riasztáshoz vonulnak ki a tűzoltók. A feladatok változatosak: mind többször van szükség közúti baleseteknél műszaki mentésre, esetenként vegyi baleset elhárítására. Az elmúlt években a szélsőséges időjárás, a természeti katasztrófák - árvíz, heves esőzés, sárcsuszamlás - utáni kárelhárítás ugyancsak szerves részévé vált a tűzoltók munkájának.
Jelentkezőkből nincs hiány, egy-egy állás betöltéséért sorban állnak fiatalok, idősebbek vegyesen - a jelentkezési korhatár 35 év -, a parancsnokságok válogathatnak a különféle végzettségű pályázók között. Egy tavalyi felmérés szerint a lakosság körében a közszférában tevékenykedő összes tisztségviselő közül a lánglovagok a legnépszerűbbek.
- Ez a munka sosem unalmas, s bár nem áll arányban a munkavégzés közbeni kockázattal, azért az átlagosan bruttó 150-160 ezer forint közötti fizetés sokak számára vonzerőt jelent - mondja Bleszity János vezérőrnagy, az oktatási központ igazgatója.
Uniós tagságunk további követelményeket támaszt velük szemben - jelenleg is a parlament előtt van a katasztrófavédelmi törvény módosítása, amely többek között a Seveso II. irányelv jogharmonizációjáról rendelkezik. A képviselők eddig csak az egyszerű többséget igénylő paragrafusokat szavazták meg, a kétharmados többséget igénylő passzusok továbbra is vita tárgyát képezik. A módosításban az is szerepel, hogy a jövőben a polgármestereknek kötelezően részt kell venniük a katasztrófavédelmi oktatásban, mivel a települési védelmi bizottságok vezetőiként tisztában kell lenniük a mentési, kárelhárítási feladatokkal, a folyamatban részt vevő hatóságok képességeivel, hatás- és jogkörével, s a különféle esetekre kidolgozott védelmi, mentési tervek részleteivel. Ilyen helyzetekkor a lakosság tájékoztatása is külön tudomány.
A tűzvédelmi szakemberek oktatása erősen gyakorlatorientált - A napi munka során adódó feladatok többségét csak a gyakorlatban lehet elsajátítani, sokszor pedig nélkülözhetetlen a tapasztaltabb kollégák, mentorok útmutatása - mondja Bleszity János. Ezért az oktatás meglehetősen eszköz- és költségigényes. Emellett a képzés speciális jellege, veszélyessége miatt - lakott terület közepén csak a gyakorlás miatt nem tanácsos tüzet gyújtani - szükség van a Hatvan melletti gyakorlóbázis fenntartására is, ahol az újoncoknak szóló alapvető tudnivalók mellett a legújabb mentési technikákat is lehet gyakorolni.
A hazai képzés minősége annak ellenére is Európa-szerte elismert, hogy lényegesen szerényebb költségvetésből, csekélyebb eszközparkkal kénytelen dolgozni, mint a legtöbb nyugat-európai társszervezet. Magyarországon 1948 óta összesen tíz tűzoltó vesztette életét mentés közben, Ausztriában csak 2002-ben heten, Németországban tizennyolcan haltak meg szolgálatban.
A tűzoltókat alap-, közép- és felsőfokon képzik a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban. Itt hét közép- és felsőfokú OKJ-s szakmát sajátíthatnak el a már állományban lévők.
Minden újonc élete a négy hónapos alapismereti tanfolyammal kezdődik. A középfokú szakképesítést az egy év alatt megszerezhető katasztrófa- és tűzvédelmi technikusi szakképesítés biztosítja, amellyel egységparancsnoki beosztásba kerülhetnek jelentkezők. A felsőfokú katasztrófa- és tűzvédelmi szervezői végzettséggel már tiszti beosztást lehet kapni a polgári védelmi, tűzoltási, műszaki mentési, valamint hatósági és tűzmegelőzési ismeretekből tett vizsgák után. A hivatásos tűzoltók képzésén kívül az oktatási központ biztosítja az önkéntes és létesítményi tűzoltóságok parancsnoki utánpótlását is. A gazdálkodó szervezeteknél és a közigazgatásban katasztrófavédelmi munkakört, vezetői pozíciót betöltőknek a felsőfokú szakmai végzettséget a másfél éves katasztrófavédelmi főelőadói, a beosztottaknak alapfokú végzettséget a katasztrófavédelmi előadói oktatás ad. Az intézményben emellett tűzvédelmi előadói és főelőadói szakképesítést lehet szerezni.
A hivatásos tűzoltók beosztáshoz szükséges képzése minden esetben ingyenes, a tanfolyamok egy részéért azonban már fizetni kell - az intézmény működési költségének közel felét önerőből kell előteremtenie.
A szervezethez többféleképp lehet bejutni: a civil életből érettségivel, vagy pedig felsőfokú végzettséggel. A négy hónapos államilag elismert tanfolyam elvégzése után vonulós beosztott szakemberré válva, illetve a felsőfokú szakmai végzettség megszerzése után tiszti beosztásba. A felsőfokú képesítést szakirányú főiskolán, illetve egyetemen is meg lehet szerezni: a Rendőrtiszti Főiskolán katasztrófavédelmi szervezői, a Szent István Egyetemen pedig a környezetmérnöki szakon katasztrófavédelmi szakirányos diplomát. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2002-ben a védelmi igazgatási szakon alakítottak ki ilyen szakirányt. Az országban egyedülálló módon 1980 óta folyik tűzvédelmi mérnöki képzés a Szent István Egyetem Ybl Miklós Főiskolai Karán.
Emellett a tűzoltók a Katasztrófavédelmi Oktatási Központban különféle, egy-két napos, hetes tanfolyamokon, továbbképzéseken vesznek részt. A mentés közben használt gépek kezelése mellett számítástechnikai, térinformatikai ismeretek elsajátítására éppúgy beiskolázhatják dolgozóikat a parancsnokságok, mint például a vegyi mentesítő, a vízből mentő vagy éppen az idegen nyelvi tanfolyamokra.
Jelenleg 6700 hivatásos tűzoltó dolgozik az ország 112 hivatásos, önkormányzati fenntartású tűzoltó-parancsnokságán, továbbá 47 önkéntes tűzoltóság működik az országban ezer fővel. Utóbbiak 1998 óta látnak el vonulós szolgálatot, tehermentesítve a hivatásos állományt. Emellett összesen 117 létesítményi - ebből kilenc főfoglalkozású - tűzoltóság működik Magyarországon, több mint 1500 embert foglalkoztatva. Kormányrendelet határozza meg, melyek azok az üzemek, gyárak, amelyeknél a mindennapi működés tűzveszélyességétől függően 4-16 fővel a telephelyen belül tűzoltóságot kell fenntartani. Az ország tűzvédelmében a nagy hagyományokkal bíró tűzoltó-egyesületek is részt vesznek: 789 településen öszszesen 8662 önkéntes támogatja a hivatásosak munkáját.
