Az új agrárbiztosítási rendszer kialakítását, a termőföldhasználat ésszerűsítését, a magyar élelmiszerek piacra jutásának segítését is szolgáló programot Gyöngyösön ismertette Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Hét lépést, összesen húsz intézkedést tartalmazó agrárcsomagot ismertetett Gyurcsány Ferenc kedden Gyöngyösön. A miniszterelnök úgy vélte: a mezőgazdaság sorsa az egész nemzet hosszú távú ügye, ezért a falvak sorsának tervezésétől távol kell tartani a politikai hangoskodókat. A vidéki Magyarországot érintő további vidékfejlesztést szolgáló bejelentésekre egy hét múlva kerül sor.

A kormány célja, hogy a gazdálkodás jövedelemtermelő képességét javítsa. Ennek érdekében az uniós fórumokon igyekszik elérni, hogy a magyar gazdák hátránya csökkenjen a régebbi tagállamok jelenleg háromszor magasabb támogatási összeget kapó gazdálkodóival szemben. Gyurcsány szerint az unió következő költségvetésének vitája alatt érdemes lenne elgondolkodni azon is, hogy az ezt a helyzetet létrehozó koppenhágai megállapodást esetleg újra tárgyalják. Addig azonban a nemzeti szabályozást úgy kell finomítani, hogy a létező legtöbb uniós forráshoz hozzájussanak a gazdák. Ehhez kezd most hozzá a kormány és a parlament.

A Száz lépés keretében az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása, az állattenyésztés súlyának növelése a cél. Ezzel egyben piacot is teremtenek a magyar gabona számára is.

Gráf József földművelésügyi miniszter a Népszabadságnak azt mondta: azt szeretnék elérni, hogy a növénytermesztés egy, az állatenyésztés kétharmados arányban részesedjék a mezőgazdasági termelésből a mai 53/47 százalékos arány helyett. Ez a közel egyensúlyi állapot nem felel meg a magyar adottságoknak. A változással másfél millió tonnával növekedne a belföldi gabona felhasználás. Olyan támogatási formákat kívántak találni, amelyek révén a pénz a termelőknél marad, ezért választották az állatjóléttel és állategészségüggyel összefüggő kiadások egy részének átvállalását. Az elképzelések szerint az állattartókat megillető nemzeti támogatásból az állati hulladékok és melléktermékek ártalmatlanításának, valamint az állat-egészségügyi kezelések költségeinek egy részét átvállalná az állam. Az állam még az idén kedvezményes hitelt biztosít az állattenyésztőknek ősszel a takarmánykukorica felvásárlásához, jövőre pedig 3,5 millió sertés után egyenként 1800 forintos, 420 ezer tonna baromfi esetében pedig kilónként 9,50 forintos támogatást nyújt.

Az állattartók egy része az elmúlt évek átalakulási folyamatai miatt kénytelen drágábban, bérelt földön, vagy csak vásárolt takarmánnyal gazdálkodni. Ráadásul az EU szabályozása szerint a földterület nagyságából számolják vissza, hogy milyen környezeti terheléssel, mennyi állatot tarthat az adott gazdálkodó. Ezen az ellentmondáson is változtatni akarnak, például állami földek cseréjével, bérbe adásával. Ennek érdekében már az idén 150 állattartó juthat a nemzeti földalapból takarmánytermelésre alkalmas földhöz vásárlás vagy haszonbérlet úján.

Enyhíteni kívánják az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb magyar állatjóléti, környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat. Ezért a környezetvédelmi tárca hozzájárulásával - egyebek mellett - meghosszabbítják az év végén lejáró trágyakezelési moratóriumot.

A gabonafélék mellett a jövőben az alternatív energia alapanyagának előállítására ösztönzik a gazdálkodókat. Az elképzelések szerint 200 ezer hektár, jelenleg még mezőgazdasági hasznosítású területen kerülhet sor biomassza alapanyagául szolgáló növények termesztésére. (Ez egyben egymillió tonna gabonát termő területet von ki.) Ösztönözni kívánják az energetikai célú növénytermesztés elterjedését, szeptembertől hektáronként hétezer forintnyi plusztámogatást nyújt az állam az ilyen célú növények termeléséhez. Energiaerdő esetében a többlettámogatás 50 ezer forint lesz hektáronként. Könnyebbséget jelent a jövőben a növénytermesztőknek az is, hogy 2006-tól mentesülnek hektáronként 600 forint vízkészletjárulék fizetése alól.

A Száz lépés programban újra indítanak szüneteltetett szociális programokat is. Ilyen lesz az "földért életjáradékot" program felelevenítése. A felmérések szerint ezzel további 5-6 ezren szerezhetnek átlagosan havi 31-32 ezer forintos járadékot.

Az uniós élelmiszerpiac negatív hatásaitól a magyar fogyasztókat és termelőket egyaránt meg akarják védeni. A jövőben még inkább élnek a szállítás közbeni ellenőrzések lehetőségével. Sorozatos ellenőrzésre számíthatnak a kereskedelmi szervezeteknél és logisztikai központokban is. Közben a jó és magasabb élvezeti hasznot nyújtó magyar áru mellett kampányolnak majd. Ezzel felzárkózhat Magyarország azok közé, amelyek kormányzati szinten népszerűsítik élelmiszereiket. Az év végéig törvény készül a különleges, helyi kultúrát megőrző élelmiszerek készítéséről és forgalmazásáról is.

A kormány régi adósságát, az államhoz került - mintegy 60 milliárd forint névértékű - szövetkezeti üzletrész sorsát is rendezni fogja a Száz lépés programban. A még működő szervezetek üzletrészeit az államtól 49 évre vagyonkezelésre térítésmentesen megkapják. Közben bármikor megvásárolhatják. A már nem működő, felszámolt szervezetek üzletrészei esetén csak az alanyi jogú tulajdonosokat kárpótolják a névérték mintegy 30 százalékán.

Az agrártanácsadás erősítését is célul tűzték ki, és nemzeti agrárbiztosítási alap létrehozását is tervezik, amelyet a költségvetés is finanszíroz. Így az üzleti alapon nem biztosítható - például az aszály vagy a téli fagy - károk esetén is kaphatnának az alap tagjai kártérítést. Egy később kidolgozandó tarifarendszer szerint kell majd a kötelező tagdíjat megfizetni. Lesz lehetőség a rendszeren kívül maradni, ám ilyen esetben a gazda nem számíthat kárenyhítésre.

Bezáratta kedden a néhány hete megnyílt helyi Lidl áruházat Szentendre jegyzője. Miakich Gábor, a város polgármestere elmondta, hogy az áruházban forgalmazott valamelyik húskészítménnyel kapcsolatban felmerült kifogás miatt, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás kezdeményezésére döntött a jegyző a bezárás mellett. Molnár Ildikó, a város jegyzője a bezárás pontos okát nem közölte; az áruházat telefonon nem lehetett elérni. (MTI)

Hét lépés az agráriumban

Későn jött segítség

Az érdek-képviseleti szakemberek mindegyike támogatásáról biztosította a programot. Szakértők szerint, ha az ígéreteket valóra váltják, akkor ez idén mintegy 3,5 milliárd forint többletforrást juttat az agráriumnak. Ha viszont Brüsszel hozzájárul a nemzeti támogatási jogcímek közötti átcsoportosításhoz is, akkor ezzel 10-14 milliárd forintnyi támogatás újraelosztása válik lehetővé. Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke szerint ha a program ígéreteit megvalósítja a kormány, akkor ehhez a teljes társadalmi támogatásra számíthat. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke szerint a kormány most meghirdetett agrárprogramja jó, csak három évet késett. Az elnök azt sem értette, miért nem az év elején hirdették meg. Hozzátette, hogy minden olyan nemzeti kezdeményezést támogatnak, ami a gazdák sorsának jobbra fordulását segíti, és megakadályozza, hogy Magyarország az EU selejtes élelmiszereinek a piaca legyen. Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára úgy vélte: a kormány mozgásterén belül a maximumot kívánja most a mezőgazdaságnak nyújtani, de már készíteni kellene a 2007-ben kezdődő uniós pénzügyi ciklusra is a magyar agrárprogramot.

Reméljük, hogy a bejelentéseket valódi tettek is követik - reagált az agrárprogramra Lengyel Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője. Fontosnak nevezte azt a felismerést, hogy az állatlétszám csökkenését meg kell állítani, de hozzátette: az állattartók támogatásánál többre számítottak. A takarmányvásárlás kedvezményes hitellel történő támogatását is hasznos lépésnek mondta, de kifogásolta, hogy csak őszre lesz meg ez a lehetőség, nem pedig a betakarítás kezdetén. (Cz. P.)

A kunágotai sertéseket eddig el tudták adni, ám a híg trágyával nem tudnak mit kezdeni