A magyar parlamenti ellenzék vezetője az Országgyűlés épületében egyébként alig szólal meg, kizárólag híveit tiszteli meg ezzel. Így a dolgok normális menetében nem kerül vitahelyzetbe. Különleges szertartásrendekre és forgatókönyvekre van szükség ahhoz, hogy egy ilyen, egyébként napirendszerű gondolatkísérlet megtörténjék. (Vessük alá gondolatainkat az ellenérvek tesztjének.)

Érthető, hogy a miniszterelnök sorompóba kívánkozott, hiszen a Fidesz Orbán évértékelője óta folyamatosan fegyverként használt számokkal lövi. Februárban például az hangzott el, hogy 3 millió ember él Magyarországon a minimálbér felénél kisebb összegből, ami éppen feleennyi emberre áll. Azóta statisztikailag a Fidesz szerint az összeomlás határára érkezett az ország, de legalábbis így érzik az emberek... Persze, hogy Gyurcsány táblázatokkal vonulna ellentüntetésre.

Tételezzük fel, hogy pénteken az ország jelenlegi két legfontosabb politikusa valóban leül egymás mellé, velünk szembe, és egymásnak ereszti a számait. (Gyurcsány meghívása erre szól, még ha Orbán mást is szeretne.) Bizonyára sokakat meggyőznek a maguk igazáról. Ez azonban a jelenlegi feltételekkel nem lesz igazán fontos igazság.

Ha megnézzük a velünk egy történelmi ritmusra mozgó Csehország, Lengyelország vagy Szlovénia gazdasági teljesítményét jelző görbéket, mintha kötelékben szálló repülőgépek kondenzcsíkját látnánk - együtt hullámzanak a vonalak. Ugyanazok a folyamatok, lényegében ugyanolyan hatásokkal járnak. Ha egy kicsit túlgörbül az egyik vonal, gyorsan korrigál a másik. Ha melléjük tesszük az európai fejlődés görbéit, egy más szinten, de nagyon hasonló kanyarulatokkal futnak azok is. Ha tehát a Magyarországon vitázó felek figyelnek egymásra, és a kétségtelen igazságokra rábólintanak, arra a következtetésre kell majd jutniuk, hogy nincs olyan különbség egyik vagy másik kormány között - ha itt, ha külföldön -, amely a számok nyelvén lenne a legjobban kifejezhető.

Mit kezdhetnénk például ezen az alapon azzal, hogy a számos gazdasági mutató tekintetében évek óta példának tekintett, szociálisan nálunk kiegyensúlyozottabb Csehországban a szociáldemokrata párt kormányon szinte teljesen felmorzsolódott? Hogy legutóbb a miniszterelnöküket azért vetette ki kegyeiből a nép, mert nem tudott elszámolni negyvenmillió forintnyi pénzzel, amiből lakást vett, és még a felesége is zavaros üzleti ügyekbe bonyolódott. Sehol egy vizsgálóbizottság - enélkül is totális a bukás. Leegyszerűsítés volna azt sugallni, hogy máshol a vezető erkölcsi sebezhetetlensége minden szempontnál erősebb. Lengyelországban kormányfői lakásügyek nélkül kopott el a hatalom. Pedig ott sem rosszak a számok. Csakhogy a politika sokkal több annál, mintsem hogy az igazán fontos ügyeiben elsősorban gazdasági mutatók döntenének.

Egyelőre viszont úgy fest, hogy a pénteki műsorban "előzenekarként" lép fel a rendszerváltozás utáni miniszterelnökök kara, akik Európa-politikánkról tárgyalnak majd. Ez jellegzetesen nem érdekel majd senkit. Ha Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor valamelyest beállítja a vektorokat a megfelelő irányokba, és azok kicsit vagy nagyon, de mindenképpen felfelé irányulnak, azon is el kell gondolkodni, hogy miért mutat ugyanakkor minden mért hangulati, érzelmi görbénk lefelé. Magyarázatként pró és kontra számokkal próbálkozni sem érdemes.