A szabad demokraták országgyűlési képviselője azért indított büntetőeljárást a Demokrata főszerkesztője és egyik újságírója ellen, mert a hetilap 2001-ben azt írta: nem kis részben Mécs Imrének köszönhetően akasztottak fel négy embert egy 1956-os koncepciós perben és Bencsik a saját maga által írt cikkben azt a jelzős szerkezetet használta a képviselőre, hogy "a társaira valló Mécs" Imre.

Futó Barnabás, Bencsik András jogi képviselője az MTI érdeklődésére kedden elmondta: felülvizsgálati kérelemmel fordultak az LB-hez, mert véleményük szerint jogszabálysértő volt az első- és a másodfokú ítélet, amelyek előbb letöltendő, majd felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték a főszerkesztőt és az újságírót.

A bíróság keddi tárgyalásán helyt adott a kérelmünknek és Bencsik András esetében 60 ezer forint pénzbüntetésre változtatta a korábbi ítéleteket, a főszerkesztő vádlott-társa, Bertók László 40 ezer forint pénzbüntetést kapott - tette hozzá. A jogi képviselő elmondta: az LB szerint jogszabálysértően állapították meg a korábbi ítéletekben, hogy jelentős érdeksérelem érte volna Mécs Imrét, ez ugyanis nem áll meg.

Az LB szerint az a jelzős szerkezet, hogy "a társaira valló Mécs" Imre, nem sérti a becsületet, ez még belefér a véleménynyilvánítás szabadságába - tette hozzá. Mint mondta, a bíróság szerint nem súlyosbító körülmény, hogy köztiszteletben álló személy sérelmére követték el a cselekményt, mert - mint a bíróság az indoklásban kifejtette - minden ember becsülete ugyanannyit ér. A bíróság korábban azt is súlyosbító körülménynek értékelte, hogy egy könyvben hivatkoztak a Demokrata cikkére, az LB szerint ennek ebben az ügyben nincs jogi relevanciája - mondta a jogi képviselő.

Paraizs József, Mécs Imre jogi képviselője az MTI érdeklődésére elmondta: az LB ítélete szerint tehát az, hogy - az ő felfogása szerint - árulónak, gyilkosnak neveznek valakit, nem jelentős érdeksérelem. Felidézte: a bírói gyakorlat szerint, ha valaki elveszti a kisujjának percét, 300 ezer forint kártérítést ítélnek meg neki.

"Hát ennyit a becsület értékéről Magyarországon vagy a Legfelsőbb Bíróság szemében" - tette hozzá. Az ügyvéd közölte: az ítéletet tudomásul veszik, de nem értenek vele egyet. "A munka dandárját elvégző első-, másodfokú bíróságot, istenigazából őket gyalázta meg az én felfogásom szerint ezzel az ítélettel a Legfelsőbb Bíróság" - mondta. Mécs Imre az MTI érdeklődésére annyit mondott: még nem kapta meg írásban az ítéletet, de ha megkapja, áttanulmányozza.

A Pest Megyei Bíróság tavaly július 2-án kihirdetett ítéletében kimondta, hogy a valótlan tényállításokkal a két vádlott nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás bűncselekményét követte el. A másodfokú bíróság megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság az év januárban kihirdetett elsőfokú ítéletét. A Pest Megyei Bíróság ítéletében kimondta, hogy valótlan tényeket állítottak Mécs Imréről, akinek vallomása nincs ok-okozati összefüggésben a négy halálra ítélt kivégzésével.

A bíróság szerint a rágalmazás kétszeresen is minősülő alakzatát követték el a vádlottak, miután a nagy nyilvánosság előtt állítottak valótlant Mécs Imréről, továbbá cselekményük az átlagot messze meghaladó tárgyi súlyú, jelentős érdeksérelmet okozó.

Ugyanakkor a Pest Megyei Bíróság úgy vélte, hogy a büntetési célok felfüggesztett szabadságvesztéssel is elérhetők, ezért Bertók László másodrendű vádlott nyolc hónap két évre felfüggesztett szabadságvesztésének változatlanul hagyása mellett Bencsik András tíz hónapos szabadságvesztését is két évre felfüggesztették.

(MTI)