Faluprogrammal folytatódik a száz lépés

Nemzeti agrárbiztosítási alap létrehozását, az állattenyésztés, a növénytermesztés versenyképességének javítását, a termőföldhasználat ésszerűsítését, a magyar élelmiszerek piacra jutásának megkönnyítését, korszerű szaktanácsadási rendszer kialakítását és a  mezőgazdasági üzletrészek helyzetének rendezését kezdeményezi a kormány a Száz lépés program keretében - jelentette be Gyurcsány Ferenc kedden Gyöngyösön.

"A magyar mezőgazdaság ügye nemzeti ügy (...), amelynek kezelése kellő mértéktartást, kellő bölcsességet és kellő határozottságot igényel. Olyan ügy, amely nehezen, szerintem  egyáltalán nem viseli el a politikai hangoskodást, a politikai pártoskodást, nem viseli el az önzést" - mondta Gyurcsány Ferenc. Hozzátette: a mezőgazdaság nélkül nem őrizhető meg a hagyományos magyar kultúra, a földközeli tradíció és életmód.

A miniszterelnök a hét lépést, összességében 20 intézkedést tartalmazó csomagot ismertetve elmondta, hogy azok legfőbb célja a  mezőgazdaság és állattenyésztés jövedelemtermelő képességének javítása. Ennek egyik legfontosabb feltétele az állattenyésztés és a  növénytermesztés megbomlott egyensúlyának helyreállítása, az állattenyésztés súlyának növelése, amely egyben piacot jelent a  növénytermesztés számára is.

Ennek érdekében 150 állattartó juthat a nemzeti földalapból takarmánytermelésre alkalmas földhöz, vásárlás vagy haszonbérlet  úján.

Az állam még az idén kedvezményes hitelt biztosít takarmánykukorica felvásárlásához, jövőre pedig 3,5 millió sertés után egyenként 1800 forintos, 420 ezer baromfi esetében pedig  kilónként 9 forint 50 filléres támogatást nyújt a szaktárca.

Ugyancsak enyhíteni kívánják az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb állatjóléti, környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat.

A növénytermesztés korszerűsítése érdekében ösztönözni kívánják az energetikai célú növénytermesztés elterjedését. Ezt szolgálja, hogy szeptembertől hektáronként 7 ezer forintnyi plusz támogatást nyújt az állam az energetikai célú növények termeléséhez.  Energiaerdő esetében a plusz támogatás 50 ezer forint hektáronként.

Ugyancsak fenn kívánják tartani a bio-üzemanyagok jövedékiadó-mentességét, és az átvételi árak hosszú távú rögzítésével ösztönzik a bioáramtermelést.

Könnyebbséget jelent a jövőben a növénytermesztőknek az is, hogy 2006-tól mentesülnek a vízkészlet-járulék fizetésének  kötelezettsége alól. Ezáltal hektáronként 600 forinttal csökkenhet  az öntözés költsége.

A földért életjáradék program negyedik ütemében - folytatta a miniszterelnök - immár lehetőség lesz a természetvédelmi területek felajánlására is, ami újabb 7 ezer ember számára jelenthet életjáradékot. Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy eddig 18 ezren éltek a lehetőséggel, ami átlagosan havi 32 ezer forintnyi plusz jövedelmet jelent számukra.

Közlése szerint a jövőben kedvezményes hitelkonstrukciókkal kívánják ösztönözni a gazdaságos termeléshez szükséges birtokméret kialakítását, illetve lehetővé teszik a Nemzeti Földalapból az önkormányzatok tartós földhasználatát, például sportpályák építése,  közműfejlesztés vagy szociális mezőgazdasági programok indítása céljából.

A továbbiakban elmondta, hogy a magyar élelmiszerek versenyképességének növelése érdekében, az uniós szabályok betartása mellett fokozottabban ellenőrzik a jövőben a határon túlról érkező élelmiszereket, illetve meg kívánják könnyíteni a házi termékek -  lekvár, méz, sajt, kolbász, befőtt - piaci értékesítését. Ugyancsak támogatást kapnak a termelői, értékesítői csoportok.

A miniszterelnök szerint a nagy hagyományú magyar agrárszakképzés és felsőoktatás hatékonyan segítheti a termelést, ezért az intézményekre épülve regionális szaktanácsadó és  tudásközpontok hálózatát kívánják létrehozni. Ugyanakkor lehetővé kívánják tenni a szövetkezetek és a tagok számára az állam által korábban felvásárolt mezőgazdasági  üzletrészek megvásárlását, vagy hasznosítását vagyonkezelési konstrukció keretében.

Közös tehervállaláson alapuló Nemzeti Agrárbiztosítási Alapot hoznak létre. Ennek keretében a termelők által befizetett összeget azonos összeggel pótolja ki az állam - közölte Gyurcsány Ferenc.

Végül emlékeztetett arra, hogy a magyar termelők, a koppenhágai kompromisszum nyomán ma harmadannyi támogatást kapnak, mint a régi tagországok gazdái. Felidézte, hogy az uniós költségvetés kapcsán kibontakozott vitában Magyarország azt javasolta: "Ha felnyitjuk a mezőgazdasági kérdést, ha felnyitjuk azokat a kompromisszumokat, amelyeket az utóbbi időben kötöttünk (...), akkor felnyitjuk Koppenhágát is." Ezt a felvetést eddig sem a francia Európa-ügyi miniszter, sem a brit miniszterelnök nem utasította vissza - mondta Gyurcsány Ferenc. (MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.