Súlyos és nehezen kezelhető hatásokkal járt a költségvetés helyzetére, az adóhatóság működésére, és az érintett vállalkozások anyagi helyzetére az uniós adószámmal rendelkező, áfa-visszaigénylő vállalkozások múlt őszszel elrendelt általános ellenőrzése - derül ki az ÁSZ jelentéstervezetéből. A helyszíni ellenőrzés célja az volt, hogy kiderítse, megfelelt-e a jogszabályoknak a pénzügyminiszter - akkor még Draskovics Tibor - utasítása, s milyen hatással volt az intézkedés a bevételi előirányzatok teljesítésére. A pénzügyminiszter utasítása "megalapozatlan, előkészítetlen, indokolatlan és szakmailag tévedés volt" - állapítja meg az ÁSZ. Nem igazolható az intézkedés alapjául szolgáló állítás, amely szerint az uniós export-import áfaelszámolások és a makrogazdasági folyamatok között ellentmondás lett volna. Nem állja meg a helyét az a feltételezés sem, hogy az uniós csatlakozás után drasztikusan megnőtt volna az áfakiutalások aránya. A tavaly szeptember végéig beérkezett bevallások alapján a kiutalások a befizetések 48 százalékát tették ki, 2003 hasonló időszakában 44 százalékot.

Az ÁSZ szerint megállapítható, hogy - néhány esetet kivéve - az érintett vállalkozások nem akartak szándékosan kibújni az adófizetés alól. A pénzügyminisztériumi utasítás és annak végrehajtása 5,8 milliárd forinttal növelte meg indokolatlanul a költségvetés kiadásait. Az adóhivatal több mint 383 milliárd forint visszautalását tartotta viszsza, amiből 322 milliárd forint összegnél túllépte a kifizetési határidőt. Emiatt összesen 8,1 milliárd forint késedelmi kamat terheli a költségvetést. Az adóhivatal - jegyzőkönyvi szinten - 9,7 milliárd forint jogosulatlan viszszaigénylést tárt fel. Első fokon 4,5 milliárd forint adókülönbözetet állapított meg. Ebből a múlt hónap végén 1,8 milliárd forint volt jogerős, amit félmilliárd forint bírság terhelt. Az viszont nem derül ki, hogy mindebből mennyi terheli azokat a vállalkozásokat, amelyek ugyan uniós adószámmal rendelkeznek, de csak Magyarországon értékesítettek, más államokkal nem kereskedtek. A budapesti igazgatóságokhoz tartozó ellenőrzött vállalkozások 70-74 százalékának bevallásában nem szerepelt uniós beszerzés.

A számvevők szerint szakmailag elhibázott döntés volt, hogy minden EU-adószámos vállalkozásra érvényes volt a pénzügyminiszteri utasítás. Az sem volt szerencsés, hogy olyan megbízható adósokat is ellenőrzés alá vontak, amelyeknél többéves uniós kereskedelmük során egyetlen szabálytalanságot sem tárt fel az adóhatóság, holott azokat kétévente ellenőrzi. Az ÁSZ információi szerint a kifizetett késedelmi kamat 98 százaléka a háromezer legnagyobb adózónak járt.

Kiderült, hogy nagyon megbízhatatlanok a más uniós államok adóhatóságaitól kapott kontrollinformációk, amelyekkel az APEH-nak össze kellett volna vetni a vállalkozások által bevallott adatokat. A tagországok 40-45 százalékban téves adatot szolgáltattak. Többször előfordult például, hogy a magyar adózó bizonylatokkal igazolt értékesítését uniós partnere nem jelentette be. Más esetekben abból adódott az eltérés, hogy a kereskedők egymástól eltérő időszakokban készítettek bevallást. Az ÁSZ leszögezi: a kontrolladatok csak támpontul szolgálhatnak az ellenőrzéshez, nem lehet csak azokra alapozni a bevallás helyességének, a visszaigénylés jogszerűségének megállapítását.

A pénzügyminiszter utasításával megkérdőjelezte az adóhatóság korábbi ellenőrzési gyakorlatát is. Az uniós adószámosoknál május végéig befejezett 20 644 vizsgálat 15,7 százalékában állapított meg hiányosságot az APEH. Ellenben a nem EU-adószámosoknál végzett 1600 vizsgálat 33,8 százalékánál öszszesen 3,5 milliárd forint adókülönbözetet tárt fel. A revizoroknak jóval kevesebb idejük maradt az egyes adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére. Tavaly 106 ezer vizsgálatot végeztek, szemben az egy évvel korábbi 161 ezerrel.