Afrikának nem elég az alamizsna
A találkozón meghívottként részt vesz Kofi Annan ENSZ-főtitkár és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Az afrikai vezetők egyik fő napirendi pontja a kontinens képviseletének a kérdése az ENSZ Biztonsági Tanácsban, a másik pedig - amiben az időpontok egybeesése is közrejátszik - a nyolc vezető ipari hatalom e heti csúcsértekezletére egy közös állásfoglalás beterjesztése. Az előbbi kérdésben az Afrikai Unió (AU) külügyminiszterei megegyeztek: a kontinens egységes álláspontot képviselve két helyre tart igényt a BT-ben, ha kibővítik a testületet. Az afrikaiak elfogadják Brazília, Japán, India és Németország javaslatát, hogy hat új állandó tagja legyen a Biztonsági Tanácsnak - írja az MTI.
A segélyezési politikában az igények közé tartozik a földrész fejlesztése és a legszegényebb afrikai államok adósságainak leírása. Ez utóbbi megvalósulni látszik, hiszen a G8 skóciai csúcsértekezletének házigazdája, Tony Blair brit miniszterelnök napirendre tűzte a mérföldkőnek számító tervet. Az Afrikai Unió találkozójának "vendéglátója", Moammer el-Kadhafi líbiai vezető azonban, mint mindig, gyanakvóan néz a nyugati kezdeményezésekre. Arra szólította fel afrikai honfitársait, hogy ne menjenek koldulni a nyugati politikusokhoz, és utasítsák el a feltételekhez kötött segélypénzeket.
Az Afrikai Unió jelenlegi soros elnöke, Olusegun Obasanjo nigériai elnök elutasítja a házigazda véleményét, és azt vallja, hogy szimpátia helyett pénzre van szükségük. Obasanjónak meghatározó szerepe lesz a G8-tagokhoz eljuttatandó dokumentum megfogalmazásában; ez szorgalmazza majd a szegénység, a háború és a járványok felszámolását. Arra kérik nyugati partnereiket, hogy 2007-re egész Afrika adósságát engedjék el, valamint javítsanak a segélyezés minőségén.
A fejlett jótékonykodó országokat a kritikusok azzal bírálják, hogy a segélyeket drága nyugati tanácsadók kifizetésére fordítják, vagy olyan feltételekhez kötik, amelyek kötelezik a szegényeket, hogy az adományozó ország cégeivel kössenek üzleteket. A helyi üzletemberek szerint az újabb segélyek helyett a tisztességesebb kereskedelmi szabályok vezérelte nemzetközi cserére lenne szükség, piacot kell biztosítani az afrikai mezőgazdasági áruknak. Ez a réteg leereszkedőnek tartja a Nyugat gondoskodásának hirtelen kitörését.
Amint azt egy Londonban akkreditált, magas beosztású afrikai diplomata megfogalmazta: "Egy csomó ember megmondta Blairnek: nem kell megmenteni bennünket, kereskedni akarunk." Az AU-csúcs résztvevői nem utasítják el az alamizsnát, de ez nem elég a boldogulásukhoz. Mustafa Osman Imsail szudáni külügyminiszter szerint a probléma nem a pénzügyi adakozással van, a valódi gond az afrikai gazdaság fejlesztése.
