"Nincs szükségünk támogatásra és jótékonykodásra. A fejlesztési segélyekhez rendszerint megalázó feltételek kapcsolódnak. Az afrikai országok jobban járnak, ha saját erőfeszítéseikre számítanak. A koldulás nem hozhat jobb jövőt Afrika számára, inkább csak növeli a szakadékot a nagyok és a kicsik között" - mondta megnyitó beszédében az 53 országot tömörítő Afrikai Unió csúcstalálkozóján, a líbiai Szirt városban.

A közös Afrika-politikáról tanácskozó csúcsértekezlet egyik vendége, Kofi Annan ENSZ-főtitkár arról beszélt, hogy az államoknak kötelessége megóvni az embereket a népirtástól, a háborús bűnöktől, az etnikai tisztogatástól. Ha valamelyik állam nem védi meg saját népét, akkor más államoknak kell ezt megtenniük - mondta a kétnaposra tervezett konferencia első napján. Elismerte: egyes államok attól tartanak, hogy ez az elv illetéktelen beavatkozások ürügye lehet. Hangsúlyozta azonban, hogy az ilyen szörnyű bűntettől fenyegetett népeknek joguk van a védelemre, s ezt megadhatják szomszédaik, vagy megadhatja a nemzetközi közösség is.

A világszervezet első számú tisztségviselője e fórumon jelentette be, hogy az ENSZ létrehozta a demokrácia világméretű előmozdítását célzó alapját. Az afrikai országokat most leginkább foglalkoztató, ENSZ-szel kapcsolatos kérdést azonban éppen csak érintette. A Biztonsági Tanács tervezett reformja keretében a fekete kontinens két helyet követel magának a BT vétójoggal bíró állandó tagjai között és ötöt a nem állandó tagok között. Annan biztatta az afrikai országokat, hogy ragadják meg a kedvező alkalmat céljuk elérése érdekében, de konkrétan semmivel sem kecsegtette az afrikai csúcson részt vevő állam- és kormányfőket.

A kétnapos értekezlet további témái között kiemelt helyet kapnak várhatólag az afrikai földrészen dúló háborúk, főleg a két nagy válsággóc, a nyugat-szudáni Dárfúr régió és az elhúzódó polgárháborútól dúlt Szomália. Az állam- és kormányfők megvitatják azt a régebben felmerült ötletet, hogy afrikai gyorsreagálású erőt kellene létrehozni a válságok kezelése céljából.

Az állam- és kormányfők várhatólag felhívást intéznek a nemzetközi közösséghez, hogy vállaljon nagyobb anyagi áldozatokat az afrikai béketeremtő akciók finanszírozásában. Said Djinnit, az AU békefenntartási és biztonsági ügyekben illetékes biztosa hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy a Dárfúr térségbe vezényelt afrikai béketeremtő erők máris pénzszűkében vannak, pedig még csak a kezdeti háromezres létszámot érték el. Az AU korábbi határozata értelmében az afrikai béketeremtő erőt októberig ki kellene bővíteni hétezresre, és fel kellene szerelni nehézfegyverekkel is, de egyelőre szó sem lehet erről, mert a misszió nem kapott elegendő készpénztámogatást - mondta.

Megfigyelők szerint a zárónyilatkozat Kadhafi intelmei ellenére kedvezően fogadja majd a Tony Blair brit kormányfő által javasolt Afrika-segélytervet, amely terítékre kerül a G8 gleneaglesi csúcsértekezletén. Az AU-csúcs záródokumentuma szorgalmazni fogja az afrikai országok egymás közti kereskedelmének útjában álló akadályok lebontását, de konkrét döntések nem várhatók az ügyben.

(MTI)