Az idilli környezethez képest meglehetősen viharos múltat tudhat magáénak a tavaly áprilisban megnyitott Thermal Hotel Visegrád. A festői Dunakanyarban, a lepencei strand közvetlen közelében lévő négycsillagos gyógycentrum részvényei és üzemeltetése immár lényegében Dunai Györgynek, az állami sztrádaépítésekben jelentős részt vállaló Betonút Rt. tulajdonosának a kezében van.

A gyógyszálló-beruházás ötlete az előző évtized végén, fiatal magyar vállalkozókban fogant meg. A legnagyobb tulajdonrészt ekkor még Dárdai Pál - jelenleg Németországban játszó válogatott futballista - tudhatta magáénak, de a szakmai irányításért Simon Péter vezérigazgató felelt. A vállalkozók által összeadott néhány százmillió forint a tervek elkészítésére és a telek megvásárlására volt csak elegendő. A Fidesz-éra alatt elképzeléseiket a Széchenyi-terv igen bőkezűen honorálta: a gyógyturizmusra kiemelten összpontosító gazdaságfejlesztési program a fürdőre egymilliárd, a hozzákapcsolódó szállodára pedig félmilliárd forint vissza nem térítendő támogatást adott. Ám a kivitelezésre ennyi pénz sem volt elég, ezért új befektetők után kellett nézni, ha nem akartak lekésni az építkezés megkezdésére engedélyezett 2002 végi határidőről. Így került a képbe a Britton Kft., amelynek tényleges tulajdonosa a K&H Equities egykori mindent tudó brókere, Kulcsár Attila. Kerék Csaba, a Britton - jelenleg a brókerbotrány kapcsán rendőrségi gyanúsítás alatt álló - ügyvezetője erre lapunknak úgy emlékezett: a hotel ideális befektetésnek ígérkezett, hiszen a terv akkor már túl volt az előkészítésen. Emlékei szerint 200-300 millió forintot tettek az ingatlan mögött álló Thermal Hotel Visegrád Rt.-be, aminek fejében övék lett a cég 36 százaléka. Azonban így is további partnerekre volt szükség: a Britton erdélyi Lotus Plaza-beruházásánál fővállalkozó Betonút Rt.-t már ők győzték meg a beszállásról. A főképp útépítésekkel foglalkozó cég ugyanakkora összeget adott a kivitelezéshez, mint a Britton, és akkora tulajdonrészt is kapott.

A felállás megegyezett a Lotus Plazánál alkalmazottal: fővállalkozói pozícióban a Betonút, "alatta" mint generálkivitelező pedig a Britton állt. Az építkezés lendületet vett, ám a brókerbotrány a tulajdonosok között is megbontotta az egyensúlyt. Noha Kulcsár tranzakciói mind a Britton Kft.-t, mind a Betonút Rt.-t érintették, az előbbi tőkeereje finoman szólva is sokat gyengült, így a beruházás főszereplőjévé fokozatosan a Betonút vált. A szálloda befejezését már a Betonút tulajdonosi hiteléből állták. A március végi átadáskor semmi jel nem mutatott a változékony tulajdonosi összetételre, a pénzügyi nehézségekre: kiemelkedő színvonalú wellness-szállót adtak át. Az üzemeltetésre már 2001-ben a szakma legnagyobb hazai cégét, a Danubiust kérték fel, valószínűleg azért is, mert különben a bankok nem okvetlen láttak volna garanciát a zökkenőmentes működtetésre, a hitelek visszafizetésére.

A Betonút tulajdonosi hitelét már az ünnepélyes avatás után vissza kellett volna fizetni. Hogy itt pontosan ki, mikor, kinek és mit mondott, nem sikerült tisztáznunk, az viszont tény: a viszszafizetést fedezni hivatott banki hitelkérelmet a Betonút Rt. mint tulajdonos nem írta alá. Ezzel még a felszámolás lehetősége is felrémlett, hiszen a vállalkozókat (éppenséggel a Betonutat) ki kellett fizetni. Kerék szerint az egyensúly visszaállítása mindenkinek érdekében állt, ezért beadták a derekukat, és valamivel a befektetett összeg fölötti summa, mintegy 300 millió forint fejében eladták részesedésüket a Betonút-cégeknek. A 26 százalékkal bíró kisrészvényesek ugyanezt tették. A Britton-ügyvezető úgy véli: a Betonút ravasz húzására jellemző, hogy ezt követően a szóban forgó banktól kérvényezték az áthidaló hitelt, amit megkaptak. Magyarán a cég "kikényszerítette" a kényszerhelyzetet, hogy megszabaduljon a tártulajdonosoktól.

Noha a fogdát is megjárt Keréknek egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem a múlton rágódjon, "fontolgatja", hogy a szerinte számukra komoly kárt okozó ügylet miatt beperlik a Betonutat. Azzal kapcsolatban, hogy néhány héttel ezelőtt még úgy nyilatkozott lapunknak: a Britton egyik fontos vagyoneleme továbbra is a visegrádi hotel, most úgy pontosított, hogy akkor "az ellenértékére gondolt". Kérdésünkre, miként vág ez egybe azzal, hogy a Brittonnak tavaly nem voltak bevételei, elmondta: a pénz a Britton két leányvállalatába folyt be, és az összeget az azóta legfontosabb vagyonukká vált Kartonpack megsegítésére fordították.

Az egykori vezérigazgató, Simon Péter úgy emlékszik: a Betonút idővel tulajdonosként, hitelezőként és fővállalkozóként is "bedönthette" volna a céget, így biztonságuk érdekében nem volt más választás, mint az eladás. Úgy véli, ahhoz képest, hogy mennyit kockáztattak, dolgoztak és mekkora értéket teremtettek, nagyon sok pénzt vesztettek a névérték körüli eladással. De az üzlet már csak ilyen, azóta ő is mással foglalkozik.

Ezt követően Dunai újabb tranzakcióba kezdett: a Betonutat egy másik érdekeltségével "cserélte le". 2004 végén ugyanis a Betonút kivitte a cégből azokat a vagyonelemeket, amelyek "nem a fő tevékenységhez kapcsolódnak. Jelentős mértékben a Kulcsár-botrányban érintett vállalkozásokról volt szó. Így jött létre a DBI Kft., amelynek többek között 11 milliárdos, bizonytalan értékpapír-követelése áll fenn a K&H Equitiesszel, illetve majdnem kétmilliárd a Britton Llc.-vel szemben. A DBI tulajdonosa Dunai, valamint közvetlen rokonai, illetve Murányi Ferenc. A szálloda tulajdonosa ma már teljes egészében az Immo-Bet Kft.: a cég irányítása tavaly év végén került át a Betonúttól a DBI-hez. A papírok nem hagynak kétséget afelől, hogy Dunai vállalkozásaiban továbbra is részt vesznek a "betonosok".

Az utóbbi hónapokban fokozatosan megszakadt visegrádi hotel kapcsolata a Danubius Hotels Rt.-vel: ma már a szálloda üzemeltetését is az Immo-Bet Kft. végzi. A Thermal Hotel Visegrád már a Danubius-korszakban ráállt a konferenciaturizmusra - e célra a főváros közelsége vonzóvá tette. A hétvégeken a családokra koncentráltak, ami szintén nem volt sikertelen, hiszen induló hotel esetében a körülbelül 55 százalékos foglaltság nem rossz mutató. Pangás talán csak néhány nyári napon tapasztalható. A bevételek fedezik a kiadásokat, s a hiteleket rendben fizetik.

Dunai tehát jó üzletet csinált. Pedig a brókerbotrány szele nemcsak a Brittont, de a Betonút Rt. is elérte. A forgóajtón mégis ő jött ki elsőként, holott ő ment be utolsóként.

Dunai György a neki megküldött cikktervezetet vele szemben rosszindulatúnak minősítette, ezért a lapunknak adott korábbi nyilatkozatát visszavonta. Levelében hangsúlyozta, hogy a tulajdonosi struktúra kialakulása megfelelt az írott és íratlan szabályoknak. Nehezményezi, hogy ott keresünk problémát, ahol nincs; sajnálatosnak tartja, hogy nem egy új, szép szálloda működéséről írunk, hanem "méltatlanul és igazságtalanul ellenérzéseket" próbálunk kelteni. "Bízom benne, hogy az olvasóik több toleranciával viseltetnek egy szép magyar beruházáshoz, és méltányolják a fellendülő idegenforgalmat, a munkahelyteremtést, a felvállalt üzleti kockázatot. Önök pedig a rombolás és az alapvető ártó szándék mellett felfedezik egyszer, hogy építeni is lehet" - zárja nyilatkozata visszavonását indokló levelét Dunai.

A rendőrség folyamatosan vizsgálgatja a visegrádi szállodaberuházást, így az érintetteknek mára a Kulcsár-botrány szempontjából feltett kérdésekre is kész válaszaik vannak. A piszkos pénzek állítólagos gazdája, a Britton Llc. ugyanis látszólag ezer szállal kapcsolódott ide. Az offshore cég volt a Britton Kft. tulajdonosa, hitelezője, és részesedett a visegrádi rt. egyik részvényesében is. Ezen túlmenően a Britton Llc., illetve állítólagos gazdájának, Kulcsár Attilának munkaadója,

a K&H Equities a Betonútnak 13 milliárd forintnyi értékpapírját forgatta. (Ezt a vagyonelemet rakták át a DBI Kft.-be.) Garamszegi Gábor, a Betonút korábbi vezérigazgató-helyettese ezen ügyek kapcsán máig gyanúsítás alatt áll. A hozzá hasonlóan gyanúsítottként kezelt Kerék Csaba állítja: a Britton Llc. által nyújtott hitelek kizárólag a romániai Lotus Plazára mentek el, arról pedig akkor, amikor kapcsolódásra invitálta a Betonutat, fogalma sem volt, hogy barátságos partnere milyen mélyreható kapcsolatban áll a Kulcsár-féle offshore céggel.