Ünnepel vasárnap a magyar lóversenysport: hosszú évekig tartó huzavona után újra van otthona. A Kincsem parkban befejeződött az istállók és az új lelátó építése. A versenyszervező Nemzeti Lóverseny (NL) Kft. a tizenegymillió forint összdíjazású 83. Magyar Derbyvel teszi emlékezetessé a napot. Bár kétségkívül van mit ünnepelni, a pályaavatóval az ágazat jövője nem rendeződik.

- A csomagolás már megvan. Most eladható árura van szükség, amit el is kell tudni adni - foglalta össze a tennivalókat Galambos Iván, az NL Kft. ügyvezető igazgatója. A lóversenyzés szerelmeseinek tábora ma még parányi: a felmérések szerint évente körülbelül 1500 fogadó 1,3 milliárd forintot költ szenvedélyére. Ennek az öszszegnek a 70 százalékát visszanyerik, a 30 százalékból kellene kifizetni a versenyek szervezésének költségeit és a versenydíjakat. Ez azonban lehetetlen - a lóversenyzés évről évre 600 millió forint veszteséget termel, amit a NL Kft. tulajdonosának, az ÁPV Rt.-nek kell újra és újra visszaforgatnia az ágazatba. Galambos Iván úgy számol, ha sikerülne megháromszorozni a fogadási forgalmat, a lóverseny eltartaná magát.

Az ügetőversenyeken futó 650 lovon ez nem múlik. Farkas Ferenc, a Magyar Lovaregylet elnöke szerint a magyar ügetősport mára felzárkózott az európai középmezőnyhöz. Ehhez a magánvállalkozásban tevékenykedő lótenyésztők minőségi munkáján kívül a javuló trenírozási körülményekre is szükség volt. Nincs ilyen jó helyzetben a galopp. Ebben a szakágban 450 lovat edzenek, de az állomány minősége Farkas Ferenc szerint csak gyenge közepes. Nemzetközi mércével mérve csak egy-két kitűnő lovunk van, ám ők is csak néhány közepes erősségű versenyt tudnak nyerni évente, pedig a lótartók helyzete nem sokkal rosszabb, mint máshol.

Nálunk egy versenyló tartása havonta 300 euróba kerül, míg Nyugat-Európában ez 800 eurót emészt fel. Az egy lóra jutó megnyerhető összeg nálunk kétezer euró, amivel Magyarország az ötödik helyen áll Európában. Farkas Ferenc elmondta: a lótartók 20 százaléka nyereséges, felük nullszaldón áll, 30 százalékuk pedig veszteséges. A Lajtán túl ez 30, 40, illetve 30 százalék. Más kérdés, hogy tőlünk Nyugatra időben hozzájutnak a futtatók a versenydíjakhoz, míg nálunk néha hosszú hónapokig kell várniuk a pénzükre.

A NL Kft.-nél úgy vélik: bármilyen szép is az új pálya és bármilyen izgalmasak a versenyek, ha nem épül ki országos fogadóhálózat, aligha lehet lefaragni a 600 milliós veszteséget. Ehhez azonban pénzre van szükség. Galambos Iván úgy számol, 5-7 milliárd forint kellene, más szakértők szerint elég lenne 1-1,5 milliárd. A fejlesztés azonban addig nem kezdődhet el, amíg nem születik meg a döntés: ki állja a költségeket. Úgy tudjuk, a magyar lóversenyzés jövőjéről szóló stratégiai elemzést az ÁPV Rt. már megtárgyalta. Azt azonban a kormánynak kell eldöntenie, hogy az adófizetők pénzéből teszi eladható termékké a magyar lóversenyzést, vagy a fogadást koncesszióba adva magánbefektetőre bízza a feladatot. Az ágazat jövőjét meghatározó döntésre idén ősszel kerülhet sor.

A Kincsem park pályája és új lelátója. Fogadókra várva