Blair: A vita nem önökről szól!
jóTisztában vagyok azzal is, hogy a német kancellár is sokat tett a reformért, s az előző francia miniszterelnöknek is az okozott gondot, hogy belefogott ezekbe. Mégis Nagy-Britanniát hoznám fel példaként, ahol minimálbért vezettünk be, miközben növeltük a versenyképességet, a vállalkozások számára kedvezőbb környezetet hoztunk létre. A gond ma az, hogy globális kihívással nézünk szembe. Az úgynevezett szociális modell ma már nem adja meg az európai embernek azt a védettséget, amelyre szüksége van. Meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az európai politika keretein belül valóban mindenhez EU-jogszabályt kell-e alkotnunk. Az Európai Bizottságot hajlamosak vagyunk annak alapján megítélni, hogy megfelelő számú szabályt bocsátott-e ki. Soros elnökségünk alatt próbálunk minél komolyabb előrehaladást elérni a szolgáltatások liberalizálását célul kitűző Bolkestein-irányelv és a munkaidő-irányelv vonatkozásában.
Az új tagállamok csalódottságáról az EU-csúcs után. Hangsúlyozom, hogy figyelemmel viseltetünk az önök sajátos szempontjai iránt. Arra is emlékeztetnék, hogy Nagy-Britannia azonnal megnyitotta a munkaerőpiacát az új tagállamokból érkezők előtt. De egyet szögezzünk le: a 2007-13-as EU-keretköltségvetés vitája nem arról szól, hogy önök mennyit kapnak. A kiadási oldalt vitatjuk. Tegnap kezdődött soros EU-elnökségünk alatt mindent megteszünk annak érdekében, hogy az év végéig megállapodás szülessen a büdzséről. Egyszerűen nem igaz, hogy a közös agrárpolitika reformjának ötletét csak az elmúlt hetekben vetettük volna fel. Továbbá soha nem állítottuk, hogy a brüsszeli EU-csúcson, egyetlen éjszaka alatt meg lehet állapodni erről az összetett kérdésről. Mindamellett a brit elnökség első napján nem tartom helyénvalónak, hogy mélyen belemenjek az agrárpolitika reformjának részleteibe, s a nyilvánosságot felhasználva üzengessek partnereinknek.
Az EU bővítéséről. A brit elnökség alatt megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal, ha Ankara teljesíti kötelezettségét. De felhívnám a figyelmet egy komoly nézőpontbeli különbségre. Európában sokan attól félnek, hogy a bővítéssel párhuzamosan külföldiek mennek hozzájuk, s vetélytársként jelentkeznek a munkaerőpiacon. Az én véleményem az: az EU-bővítés óriási gazdasági lehetőséget jelent a kontinens egésze számára. Erősebbek leszünk a kibővült Európában.
Az EU a világban. Kiemelt kérdésként kezeljük Afrikát, úgy is, mint a legfejlettebb államokat tömörítő G8-ak csoportjának soros elnöke. Ezenkívül a klímaváltozás okozta problémák kezelését, a közel-keleti békefolyamat előmozdítását, valamint a közös európai védelmi képességek kiépítését helyezzük előtérbe. Ami a Közel-Keletet illeti, bátorságról tett tanúbizonyságot az izraeli kormány, amikor elkötelezte magát a Gázai övezetből és Ciszjordánia egy részéről való kivonulásra. A jövő heti G8-csúcson pedig konkrét kezdeményezésünk várható az izraeli-palesztin kérdésben.
Kovács László adó- és vámpolitikára szakosodott magyar biztos az elmúlt hetekre jellemző és a várt brit hozzáállásnál sokkal nagyobb együttműködési készséget tapasztalt a brit elnökség első napján. "Óvatos optimizmusra" ad okot, hogy a brit elnökség és az EU is a gazdasági reform szükségességét, az európai szociális modell megőrzésének fontosságát, a környezetvédelmet emelte ki. Kovács vitatta, hogy Brüsszelben Gyurcsány Ferenc EU költségvetési és magyar adózási javaslatait egyaránt "döbbenettel" fogadták volna. Nem történt más, mint hogy az illetékes biztos, Joaquín Almunia feltett néhány kérdést. Arra keresett választ, a 200 milliárd forintos adócsökkentési csomag nem veszélyezteti-e a konvergenciaprogramot. (Londoni tudósítónktól)
