Az amerikai kormány határozatlan időre fenntartja magának a jogot a világháló forgalmát ellenőrző központi szerverek fölötti felügyelet gyakorlására, figyelmen kívül hagyva egyes országok azon követelését, hogy engedje át az ellenőrzést egy nemzetközi szervezetnek. A lépés szakértők szerint hátrányosan érinti a világ sok országát.
Washington totális kontrollja a központi szerverek felett
A washingtoni döntésről Michael D. Gallagher, az amerikai kereskedelmi tárca helyettes vezetője számolt be helyi idő szerint csütörtökön.
A bejelentést sokan a korábban elfoglalt amerikai álláspont megváltoztatásaként értékelték, mert az ügyben illetékes washingtoni kereskedelmi minisztérium 1998-ban - vétójogának egyidejű fenntartása mellett - átengedte az összesen 13 központi szerver fölötti felügyeleti jogkör egy részét egy nemzetközi felügyelőbizottsággal rendelkező magáncég, az ICANN számára, sejtetni engedve, hogy meghatározott feltételek teljesítése esetén a cég kizárólagos ellenőrzési jogra tehet szert. A csütörtöki egyesült államokbeli bejelentésből ugyanakkor kiviláglik, hogy a minisztérium a feltételek teljesülésétől függetlenül továbbra is igényt tart a felügyeleti jog gyakorlására.
A központi szerverek jelentősége, hogy innen kapnak útmutatást a webes böngészők - mint például az Internet Explorer - és az elektronikus levelezőprogramok arra nézve, hogyan vezéreljék a világhálón hömpölygő adatfolyamot, s ezek tartalmazzák a világon ismert valamennyi - hozzávetőleg 260 - domain-végződést, mint amilyen például a .com, a .net vagy a .hu.
"Az úgy nem fog működni hosszú távon, hogy az Egyesült Államok maga dönt mindenről" - hangoztatta Patrik Faltström, az egyik első számú svéd netes szakértő. "Egész egyszerűen nem jól van az úgy, hogy egy ország megmondhatja, milyen változtatásokat lehet eszközölni (a domainnév-rendszerben) mondjuk Svédországban" - mondta.
A bírálók azzal ijesztgetnek, hogy a lehető legborúlátóbb forgatókönyv megvalósulása esetén az amerikai ellenőrzést elutasító országok saját külön bejáratú domainnév-rendszert hoznak létre, ezáltal mintegy "kettétörve" a világhálót, amelynek bizonyos címei így a világ meghatározott pontjairól nem lesznek elérhetők.
Egyes országok éppen ezért a felügyelet valamilyen nemzetközi testület - például az ENSZ nemzetközi távközlési uniója - kezébe adását sürgetik. Éppen e genfi központú szervezet internetes stratégiai tanácsadója, Robert Shaw mutatott rá ugyanakkor arra: az amerikai döntés alapja, hogy az internetcímek és a domainnév-szerverek éppen olyan komoly védelemre szorulnak, mint egy ország városai, vízkészlete vagy autóútjai.
(MTI)
