Szó szerint ki sem látszanak a munkából az Igazságügyi Minisztérium szakértői: a száz lépés programjának végrehajtásához többtucatnyi törvényt kell módosítani, sőt néhány új is készül, emellett százas nagyságban születnek az új végrehajtási rendeletek. Hivatalos statisztika híján csak becsülni lehet: a jogszabályok előkészítése során született szakmai anyagok és a különféle tervezetek összességében valószínűleg több ezer oldalt tesznek ki. Míg a szaktárcák csak a hatáskörükbe tartozó jogszabályokon dolgoznak, addig az IM-ben valamennyi készülő törvényt áttekintik, nehogy alkotmánysértő rendelkezés kerüljön valamelyikbe, s arra is ügyelniük kell, hogy az új szabályozás illeszkedjék a jogrendszer egyéb elemeihez. Nemzetközi jogászok emellett azt vizsgálják, hogy a készülő szabályozás összhangban áll-e az Európai Unió normáival.

Nem véletlen, hogy a minisztérium épületében fölgyűrt ingujjú tisztviselők cipelik egyik irodából a másikba az aktahegyeket - rohamtempóban dolgoznak. Itt most nem érvényesül az a közhiedelem, hogy "a bürokraták ötkor lerakják a tollat, aztán hazamennek". Egyikük arról is panaszkodott, hogy már az ebédidejükben is "százlépéseznek".

- Hónapok óta szinte folyamatosan legalább száz ember dolgozik a száz lépés programján - mondja Petrétei József igazságügy-miniszter, aki a helyzetet azzal érzékelteti: - A jogalkotási dömping akkora munkát ad, hogy közülünk sokan folyamatosan túlmunkára kényszerülnek, de gyakoriak az estébe nyúló szakértői tárgyalások, a hétvégi egyeztetések is. A miniszter ennek ellenére határozottan állítja: átgondolt jogalkotás folyik. Aki úgy képzeli, hogy a kormányfő egymagában minden hétre kitalál valamit, téved, mert a program egyes elemeinek bejelentését minden esetben több hónapos előkészítő munka előzte meg. Például az adócsomagról első alkalommal kora tavasszal tárgyaltak, és azóta több hatástanulmány is készült.

Az elképzelések vitáktól sem mentes, éjszakákba nyúló egyeztetések során formálódtak, és az IM alkotmányossági észrevételeire is figyelemmel öltöttek végső formát. Egyébként a legtöbbet talán a szociális csomagon dolgoztak: a különféle koncepciók mellett több normaszöveg-tervezet készült, és a javaslatokról öt-hat alkalommal miniszteri szinten is tárgyaltak.

A száz lépés csupán a plusz, hiszen a tárcának emellett saját jogalkotási feladatai is vannak: előkészítették egyebek mellett a közbeszerzési törvény, a cégtörvény és a Btk. módosítását, de folyamatosan dolgoznak a lobbitörvényen is. Nem a száz lépéssel függ ugyan össze, de sok munkát ad a büntetőeljárási törvény módosítása is, emellett folyik a büntetés-végrehajtási törvény egyeztetése, és nem tettek le arról sem, hogy az ellenzékkel megegyezzenek a kétharmados többséget igénylő új jogalkotási törvényről.

Kérdésünkre Petrétei hangsúlyozta: minden igyekezetük ellenére sem látható minden esetben előre, hogy az Alkotmánybíróság miként viszonyul majd az adott jogszabályhoz. Egyébként éppen a szociális csomagnál került szóba, hogy egyes elképzelések szerzett jogokat csorbíthatnak, illetve a jogbiztonságot sérthetik, ezért ott - a korábbi alkotmánybírósági határozatokra is tekintettel - különös gondossággal jártak el. Petrétei azonban óvatos. Megjegyzi: ha olyan életviszonyokat kell szabályozni, amelyekkel az Alkotmánybíróság még nem foglalkozott - ilyen lehet például a háztartási alkalmazottak új, sajátos bejelentési lehetősége -, elképzelhető, hogy a jogalkotó téved - fogalmazott a miniszter.

A köztársasági elnök egyetlen hónap alatt négy törvény esetében kezdeményezett előzetes normakontrollt. Ezt Petrétei nem kommentálja. A miniszter arról sem bocsátkozik találgatásokba, hogy hivatalba lépése után Sólyom László milyen gyakran él majd az elnöki vétó lehetőségével. Azt azonban leszögezi: az elnök bizonyára legjobb meggyőződése szerint jár majd el, és ha alkotmánybírósági kontrollt kezdeményez, csaknem bizonyos, hogy a beadvány megalapozott lesz. A miniszter mindazonáltal bízik abban, hogy a száz lépéshez szükséges jogszabályok kiállják majd az alkotmányosság próbáját.