London nem szkeptikus, reformot akar
A brit elnökség prioritásai
Folytatják azt a vitát, amely a júniusi brüsszeli csúcstalálkozón az alkotmány ratifikációs folyamatáról kialakult, a jövő "higgadt mérlegelését". Nagy-Britannia mindent elkövet, hogy megegyezés szülessen az EU-költségvetésről. A napirend fontos elemei az európai szabályozási struktúráról és a pénzügyi szolgáltatásokról szóló irányelvek megvalósítása, Európa fenntartható fejlődése stratégiájának kidolgozása. A külpolitikai tevékenységet meghatározza, hogy Nagy-Britannia egyben a G8, a világ legfejlettebb országai szervezetének soros elnöke is. Folytatódik a bővítési folyamat. Törökország csatlakozásáról október 3-án, Horvátország belépéséről pedig akkor kezdődnek meg a tárgyalások, amint Zágráb teljesíti a hágai Nemzetközi Bírósággal való együttműködést rögzítő feltételeket. Szóba kerülnek a következő fél évben a nyugat-balkáni országok előcsatlakozásának kérdései és a közel-keleti rendezés is.
A "budapesti költségvetési kompromisszum"
Nagy-Britannia megérti az új tagországok aggodalmait, és ezért az elmúlt napokban John Prescott miniszterelnök-helyettes és Douglas Alexander, Európáért felelős külügyi államminiszter felkereste az érintett fővárosokat, hogy segítsen megnyugtatni a kedélyeket. Nagy-Britannia mindig is támogatta az integrációt, és a kontinensen tapasztalt ellenkezéssel dacolva igyekezett felgyorsítani a bővítés ütemét. Ráadásul a határait is megnyitotta a térségből érkező munkaerő előtt. London olyan megállapodást kíván előkészíteni a költségvetésről, amely igazságosan kezeli az új tagországokat. Egyben segíteni fog abban, hogy mire a büdzsé elkészül, az új tagországokban kiépüljenek a megfelelő mechanizmusok a kohéziós és strukturális alapokból származó támogatások optimális felhasználására. Az EU költségvetését egyébként nem kellett volna Brüsszelben elfogadni, az unió erre a brit elnökség végén vagy az osztrákok fél éve alatt tervezett sort keríteni.
A közös mezőgazdasági politika reformja
Jack Straw szerint a mezőgazdasági reform elkerülhetetlen. Mára megváltozott a cél, hogy ezzel biztosítsák Európa élelmiszer-ellátását. Jelenleg az EU költségvetésének negyven százalékát a lakosság öt százalékára fordítják. Ez így nem folytatható, de természetesen kell egy átmeneti időszak.
Miért EU-szkeptikus Nagy-Britannia?
A külügyminiszter szerint mindezt megmagyarázza, hogy Nagy-Britannia szigetország. Harminc évvel ezelőtt demokratikus döntés született a csatlakozásról. Nincs jele annak, hogy a britek el szeretnék hagyni az uniót. A vita középpontjában az együttműködés természete áll. A francia és a holland népszavazás eredménye arra mutat, más országokban is hasonló kérdések merülnek fel, elsősorban a szociális Európa megvalósításának lehetősége.
Hibásnak tartja a magyar kormánynak a 2007-2013 közötti költségvetésekre vonatkozó, több európai döntéshozóhoz eljuttatott javaslatát Surján László (Fidesz- MPSZ) európai parlamenti képviselő Brüsszelben kiadott közleményében.
A néppárti magyar EU-képviselő állítása szerint "a hároméves átmeneti költségvetés ötlete felháborította a parlamenti tagok nagy részét. Az elutasítás érthető, hiszen a javaslat alapvetően hibás " - állítja Surján. (MTI)
