Az ülésre meghívták Pavle Jevremovicsot, Szerbia és Montenegró EU-nagykövetét is. A német kereszténydemokrata politikus ugyanakkor hozzátette: „nem szeretem az olyan véletleneket, amelyeknek mindig a kisebbségek az áldozatai”.

A delegáció két magyar tagja, Becsey Zsolt (Fidesz) és Hegyi Gyula (MSZP) mint korábban, ezúttal is felhívta a figyelmet a szerb kisebbségpolitika hiányosságaira, a vajdasági magyarok hátrányos megkülönböztetésére. Külön szóltak arról: a mai napig nem teljesült Borisz Tadics szerb elnök ígérete, amely szerint gyorsan megnyitnák a kisebbségi nyelvű szabadkai tanárképző főiskolát. Hegyi emlékeztetett: a szerb rendőrségen belül sem indult meg a magyar nemzetiségű állomány toborzása, amit szintén megígértek.

A magyar felszólalókhoz Bernd Posselt bajor keresztényszocialista EP-képviselő csatlakozott, aki minapi, szabadkai és temelini tapasztalatairól beszélt. Tabajdi Csaba (MSZP) kezdeményezésére – akit külön meghallgattak – felvetődött a korrupcióval vádolt Kasza József VMSZ-vezető ügye is. - A cél nyilvánvalóan az, hogy megroppantsák az egyetlen jelentős politikai tényezőt, a Vajdasági Magyar Szövetséget, amely következetesen fellép a vajdasági autonómia védelmében – állítja Tabajdi, hozzátéve: „a Kasza-ügy a szerbiai demokratizálódási folyamat lakmusz-tesztje”.

Doris Pack az ülés után kijelentette, nem kíván beleavatkozni a szerb igazságszolgáltatás munkájába. Lapunknak nyilatkozva Becsey Zsolt azt mondta: a magyar ügy brüsszeli napirenden tartásával végső soron azt lehetne elérni, hogy ne csak az EP, hanem az Európai Bizottság és a tagállamok tanácsa is önálló dossziéként emelje a vajdasági problémát a Belgáddal szemben megfogalmazott politikai követelmények közé. Hegyi Gyula hangsúlyozta: „a szerb helyzet figyelemmel kísérése végeredményben segíti a szerbiai demokratikus kibontakozást”.