Franciaországban épül a fúziós erőmű
A Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor (ITER) jelentőségében és méretében a nemzetközi űrállomáshoz fogható vállalkozás. Ha a következő évtizedekben a kísérletek eredményt hoznak, akkor talán negyven év múlva megépülhet az első olyan erőmű, amely magfúziós folyamatok révén folyamatosan elektromos energiát termel.
A jelenlegi atomerőművekben atommaghasadás révén nyerünk energiát. A fúziós folyamatban fordítva, az atommagok egyesülésével szabadul fel energia - ez utóbbi zajlik le a Nap belsejében, illetve a hidrogénbomba is ilyen elven alapul. A fúziós erőműnek több előnye van az atomerőművel szemben. Radioaktív hulladék nincs, a fúzió közben keletkező sugárzó melléktermék rövid idő alatt lebomlik. Az atomerőművek nyersanyagául szolgáló uránkészletek végesek, ezzel szemben a fúziós erőműhöz szükséges deutérium korlátlan mennyiségben nyerhető a tengervízből, illetve a trícium is biztosítható. Az egyetlen problémát a magfúzióhoz szükséges rendkívüli hőmérséklet, a több mint 100 millió Celsius-fok fenntartása jelenti. Jelenleg az izzó plazmát szupravezető mágnesekből álló gyűrűvel tartják egyben. Először az angliai JET-tokamakkal nyertek energiát 1997-ben, majd a francia Tore Suprával ez (Cadarache-ban) 265 másodpercig sikerült. (Mindkét helyszínen a befektetett energia töredékét nyerték vissza.) Az eddigieknél is nagyobb ITER a tervek szerint 500 megawatt fúziós energiát adna legalább 500 másodpercig.
Az ITER megépítésére az USA, Oroszország, az EU, Japán, Kína és Dél-Korea fogott össze. Sokáig Japán és Franciaország egyformán esélyesnek látszott. Japán az építési költségek 58 százalékát vállalta volna a projektért. Az EU hasonló feltételeket ajánlott a francia helyszínre, sőt novemberben azt is bevetette, hogy amennyiben a japánok Rokkashomurához ragaszkodnak, akkor kilép a hatoldalú egyezményből, és egyedül építi meg a fúziós erőművet. Egyesek máris megkérdőjelezik az ITER tudományos értékét. Maszatosi Kosiba, Japán utolsó fizikai Nobel-díjasa úgy véli: a reaktor a politikusok és az üzletemberek vállalkozása, nem a tudósoké.
Remélhetőleg magyar kutatók is dolgozhatnak majd a világ első kísérleti termonukleáris atomreaktorában - nyilatkozta lapunknak Vidovszky István, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet igazgatóhelyettese. Több magyar kutató foglalkozik a termonukleáris energiával, így számukra nagy jelentőségű a kísérleti reaktor. A magyar szakember szerint sem biztos, hogy működik majd a fúziós reaktor, de fel kell építeni, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjanak.
