Piaci szereplők szerint az intézkedés megsértené a szabad árképzésről szóló uniós alapelvet, a kormány ugyanakkor maga is csak nyomásgyakorlásnak szánja ezt, hiszen a hatósági áras termékek kivételével jogi eszköz nincs a kezében az ármérséklés kikényszerítésére. Az eddigi tapasztalatok szerint ezt a kereskedők közötti verseny jobban ki tudja kényszeríteni, mint az árfigyelés.

A kormány számításai szerint összességében 1,67 százalékkal mérsékli januárban az inflációt a 25 százalékos általános forgalmi adó 20 százalékra csökkentése - tudta meg lapunk. Az adómérséklés a lakosság által fogyasztott termékek, illetve igénybe vett szolgáltatások 54 százalékát érinti. Az élelmiszerek 17 százaléka tartozik ebbe a csoportba, a többi 15 százalékos, kedvezményes áfakulccsal adózik. A kormány szerint jövőre csökkennie kell a háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházati termékek, valamint az üzemanyagok árának. A regisztrációs adó emelése miatt nem lennének olcsóbbak a személygépkocsik és a motorkerékpárok, a dohányáruk, valamint a szeszes italok.

Az árcsökkentő hatás a legtöbb termék és szolgáltatás esetében attól függ, hogy a kereskedők hogyan reagálnak az áfa mérséklődésére, a hatósági árakon kívül ugyanis kérdéses, hogy januártól az eladók egyszerűen levonják-e az árból az öt százalék áfát, ami nagyjából négyszázalékos árcsökkentést eredményezne az adott áruknál.

Nyomást fogunk gyakorolni a magyar kereskedelemre, hogy az áfa-csökkentés jelenjen meg az árakban is. Nem azért mond le az állam az adóról, hogy az a kereskedő zsebébe vándoroljon - nyilatkozta Gyurcsány Ferenc a Népszabadságnak. A kormányfő ennek érdekében mozgalmat kíván szervezni, és támogatókat is talál - mint mondta - a kereskedők között is. A fogyasztóvédelem szerepe az árak jelzése volna: a felügyelőség közzé fogja tenni, hirdetni fogja az árakat. A kormány a nyilvánossággal kíván nyomást gyakorolni a kereskedőkre, ám jogi eszközöket nem fontolgat, hiszen a kereskedelem a privát szektor része, működését, árait a fogyasztók autonóm döntései határozzák meg.

Januártól árkommandó vizsgálná, megjelenik-e a kereskedők és szolgáltatók áraiban a 25 százalékos áfa 20 százalékra csökkenése, vagy lenyelik az alacsonyabb áfából eredő hasznot - jelentette be tegnap Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős politikai államtitkára. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek részvételével megalakuló speciális egység létrehozásának és működésének részleteit később dolgozzák ki. Az biztos, hogy már ősztől fokozottan ellenőrzik a nyugtaadást, az árak, valamint az áfatartalom feltüntetését.

A fogyasztóvédői árfigyelést tegnap reggel a miniszterelnök vetette fel reggeli rádióinterjújában. "A kormány nagyon erőteljes kampányt indít ősztől a fogyasztóvédelemmel közösen annak érdekében, hogy a csökkenő áfakulcsból befolyó összeg ne a kereskedők haszna legyen" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. "Árat fogunk figyelni azért, hogy az, amiről a közösből lemondtunk, ne a kereskedők zsebét vastagítsa, hanem a vásárlók pénztárcájában maradjon" - idézte a hírügynökség a kormányfő szavait.

Mesterházy Attila is elismerte, hogy az áfacsökkentés elolvadhat a januárban amúgy is menetrendszerű áremelésekben. Az infláció azonban ma már olyan alacsony, hogy a legrosszabb esetben is legalább az infláció miatti áremelés hatását ellentételezni fogja az alacsonyabb áfakulcs. Vagyis a vevőknek jövőre nem kellene az ideinél többet fizetniük az érintett termékekért. Az államtitkár ugyanakkor hozzátette: az igazi cél az, hogy az áfacsökkentés a fogyasztói árak tényleges mérséklődését vonja maga után. Mesterházy kilátásba helyezte, hogy nyilvánosságra hozzák a tisztességtelennek ítélt áremelők feketelistáját.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözli a fogyasztóvédelmi kommandó felállítását, de azt javasolja, hogy az ellenőrök a Józsefvárosi piacon keressék az áfát - reagált az elképzelésre Vámos György, az érdekképviselet főtitkára. Értelmetlen intézkedésnek tartja, hogy a legálisan működő kereskedőket idegesítsék az ellenőrök, szerinte a feketekereskedelem visszaszorítására kellene összpontosítani. Ráadásul a kormány szigorú uniós alapelvet sértene meg, ha akadályozná a vállalkozások szabad árképzését - hangsúlyozta. Felelőtlennek tartja azt a kijelentést, hogy az áfacsökkentés révén négy százalékkal csökkennek a fogyasztói árak. A többféle terméket gyártó vállalkozások ugyanis differenciáltan állapítják meg az árakat, amelyeket az áfán kívül számos más tényező is jelentősen befolyásol. Kérdés, mennyiért tudják beszerezni az árucikkeket a kereskedők termelőktől. Ez függ az olajáraktól, a piaci versenytől, s nem utolsó sorban a tervezett bérintézkedésektől, beleértve a minimálbért is. Vámos György szerint azért is nehezen megbecsülhető, mennyi gyűrűzik át a fogyasztói árakba az áfakulcs-csökkentésből, mert a január hagyományosan az akciók ideje a kereskedelemben. Tehát a kiárusítások miatt egyébként is alacsonyabbak lesznek az árak.

BM-segély a "mobilkárosult" településeknek

A Belügyminisztérium nem hagyja magára azt a több mint 800 települést, amelyeknek egy bírósági döntés értelmében 1998-ig visszamenőleg kellene visszafizetniük a T-Mobile, illetve elődje, a Westel által befizetett iparűzési adót - mondta tegnap Lamperth Mónika Abádszalókon. Mint ismert, a mobilszolgáltató telephelyként tartott nyilván átjátszóállomásokat, és ezek után az adott településeknek adót fizetett. A fővárosi önkormányzat azonban a bíróság előtt megtámadta ezt az eljárást, arra hivatkozva, hogy a szolgáltató székhelye Budapesten van, az átjátszóállomások pedig nem számítanak telephelynek. A bíróság a fővárosi önkormányzat számára kedvező döntést hozott, a T-Mobile pedig visszakövetelte az önkormányzatoktól az elmúlt években nekik befizetett iparűzési adót. A belügyminiszter elmondta, most dolgozzák ki azt a támogatási rendszert, amellyel az emiatt bajba jutott önkormányzatoknak segíteni tudnak. (Szolnoki tudósítónk)

Nem sajnálja az evásokat a kormány

Az evások méltánytalan extralehetősége csökken azáltal, hogy a jelenlegi 25 helyett csak 20 százalékos áfát számolhatnak fel jövőre - közölte tegnapi tájékoztatóján újságírói kérdésre Veres János pénzügyminiszter. Hozzátette: sajnálja, ha valaki úgy véli, hogy az érintett vállalkozásokat kár éri. A kijelentés azért meglepő, mert lényegében bírálja a mostani kormány által bevezetett új adónemet. Az áfakulcs csökkentéséből eredő hátrányok ellentételezését nem tervezik. Az evát már a kezdet kezdetén érték kifogások amiatt, hogy a hatálya alá tartozó vállalkozások több áfát számolnak fel, mint amennyi adót fizetnek. Ráadásul az eva a forgalmi adó mellett a társasági adót, az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadóját, s az osztalékadót is kiváltja. Pár hónappal ezelőtt, amikor az európai uniós vizsgálatok során az eva mellett kellett érvelni, a kormány még egyáltalán nem tartotta méltánytalannak ezt az előnyt. Jövőre tehát kevésbé lesz vonzó az egyszerűsített adózás, mint az idén. Könnyen kiszámítható, hogy most százezer forint nettó összegből - a 25 százalékos áfakulcs mellett, a 15 százalékos eva és az egyszázalékos helyi iparűzési adó megfizetése után - 105 000 forinttal lehet gazdálkodni. Jövőre százezer forintból - 20 százalékos áfakulcs és változatlan adóterhelés mellett 100 800 forint marad az evásnál.

Adójóváírással vésnék kőbe a minimálbért

Jövőre havi 63 ezer forintig tenné adómentessé a jövedelmeket a kormány, tehát az adójóváírás mértéke ennek megfelelően emelkedne.

A Pénzügyminisztérium is ezzel számol a honlapján közzétett jövedelemkalkulátorban, amelynek segítségével kiszámítható, hogy különböző bruttó keresetekből mennyi marad az adófizetőknél. A családi adókedvezmény átalakításán kívül csak a természetbeni juttatásokra vonatkozó adómentesség szabályain változtatna a kormány a személyi jövedelemadó-kedvezményeknél. Jövőre a bruttó bér legfeljebb 15 százalékát, éves szinten viszont maximum 500 ezer forintot adhatnának adómentes természetbeni juttatás formájában alkalmazottaiknak a munkáltatók. Megszüntetnék a minimálbérnél kisebb összegű juttatásokra érvényes társadalombiztosítási járulékkedvezményeket.

Továbbra is él az a javaslat, amely szerint egyes tőkejövedelmek után négyszázalékos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetniük azoknak, akik éves szinten négyszázezer forintnál kevesebb munkavállalói tb-járulékot fizetnek, tehát havi bruttó 230 ezer forintnál kevesebbet keresnek. Ez vonatkozna az ingatlan bérbeadásából, az ingóság eladásából, az osztalékból származó jövedelmekre, valamint a nem tőzsdei ügyletekből származó árfolyamnyereségre. (D. N.)

Budaörsi utcasor felülnézetben. Megérnek százmilliót?