Gyurcsány Ferenc hétfőn a parlamentben arról beszélt, hogy a vállalkozások helyzetének könnyítése érdekében az iparűzési adó a jövő évtől az eddigi 50 helyett száz százalékban leírható lesz a nyereségadó alapjából, 2008-tól pedig megszűnik. Az eddig ilyen címen beszedett összeg felét az állam kifizeti az önkormányzatnak, a másik felét valamilyen más helyi adó váltja ki.

Mindez nemcsak a településeket lepte meg - meghökkentette a BM szakembereit és a szakmai szövetségeket is. A bejelentést nem előzte meg egyeztetés, ami persze nem azt jelenti, hogy bizonyos elemeiben ne lenne konszenzus. A közigazgatási szakemberek egyetértenek ugyanis abban, hogy a helyi iparűzési adó rendszere - a települések bevételének körülbelül 80 százaléka ebből származik - elavult, és valószínűleg ellenkezik az EU irányelveivel is.

Wekler Ferenc (SZDSZ), Mecseknádasd polgármestere, a Községi Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint is igazságtalan adónem az iparűzési, hiszen alapja a cég árbevétele és nem a nyeresége. "Csakhogy e tétel kivonása még a működőképes önkormányzatokat is fölborítaná" - mondta Wekler. Szerinte azok a települések járnak a legrosszabbul, amelyek stratégiai fejlesztéseket hajtottak végre, ipari parkot alakítottak ki, és különféle kedvezményekkel vállalkozásokat csábítottak helybe. Ezeknek a cégeknek a többsége - a mentességi idő lejárta után - mostanában kezd iparűzési adót fizetni.

- A gond az - mondta Gémesi György (MDF), Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke -, hogy az adó eltörlése növeli a települések kiszolgáltatottságát, évi 350 milliárd forintos bevételkiesést jelent, és egyelőre nem látni, hogy az állam miből finanszírozza ezt. Ellenkezik azzal a szemlélettel is, amely a települések önállóságát helyezi előtérbe, hiszen az állam azzal, hogy magára vállalja a kiesett iparűzési adó felének viszszaosztását, kiszolgáltatottá teszi őket.

Kérdés, hogy miként tudják kárpótolni a bevételkiesést a települések. Szakemberek úgy vélik, hogy a legmegfelelőbb módszer az értékalapú ingatlanadó bevezetése lenne, csakhogy ezt eddig egyetlen kormány sem merte vállalni. Más kérdés - hívta föl rá a figyelmünket Wekler Ferenc -, hogy az eleve hátrányos helyzetben lévő településeken ez sem segítene. Az ő baranyai körzetében például igen csekély azon ingatlanok száma, amelyek esetében ez érzékelhető bevételt eredményezhetne.

Más formában ugyan - alapvetően a demográfiai összetétele s az ebből következő személyi jövedelemadó-kiesés miatt -, de hátrányos helyzetben van Tatabánya is, holott a rendszerváltás egyik legsikeresebb városa. Bencsik János (Fidesz), a település polgármestere komoly kihívás előtt állt, amikor az egykori bányászváros ipari szerkezetének átalakításába kezdett. Előnyt számukra talán csak a város földrajzi helyzete jelentett, de más nem. Mégis: a közeli Székesfehérvártól eltérően, bár ahhoz mégis hasonló utat bejárva, sikerült elsősorban könnyűipart telepíteni a városba, továbbá olyan cégeket, amelyek technológiafejlesztéssel foglalkoznak. Bencsik szerint mindaz, amit a miniszterelnök bejelentett, még csak koncepciónak sem minősíthető elképzelés. Úgy látja, hogy a kormány a gombokat keresgéli, s majd azokhoz akar kabátot varrni pár év múlva. Álláspontja szerint alapvető államháztartási reformra volna szükség, amelynek keretében minden közigazgatási szint feladatait megszabnák, s azokhoz telepítenének forrásokat.

Ez a cél - ha nem is egyértelműen - megjelenik a kormány elképzeléseiben is. Katona Tamás, a PM politikai államtitkára lapunk kérdésére nem tagadta: félreérthető lehetett az, amit Gyurcsány Ferenc a parlamentben mondott. Valójában abban gondolkodnak, hogy a kiesett helyi iparűzési adó felét az állam valamilyen struktúrában juttatja majd vissza az önkormányzatokhoz. Ennek részleteit még nem dolgozták ki, de nem is lehetett, hiszen ez valójában az önkormányzati finanszírozási rendszer teljes átgondolását jelenti.