Összefoglalóan megállapítják a szerzők (Bartholy Judit, Mika János, Pongrácz Rita, Schlanger Vera), hogy „négyféle módszertan és kilencféle becslés alapján valószínűsíthető, hogy Magyarországon meg fognak változni a sok évi átlagok. Éghajlatunk évi átlagban melegszik, naposabbá és szárazabbá válik. A telek a mainál melegebbnek és valamivel

csapadékosabbnak ígérkeznek. Átlagosan nyáron is melegedéssel, kevesebb csapadékkal és több napsütéssel kell számolnunk. A múltbeli változások közül fontos, hogy az utolsó huszonöt évben kevesebb csapadék hullott, mégis az egy-egy napon lehullott mennyiség gyakrabban volt szélsőségesen nagy”.

"Kellemetlenebbé és kiszámíthatatlanabbá válik hazánk időjárása a globális felmelegedés lokális hatásai következtében - derül ki egy nemrég megjelent, a vezető magyar klímakutatók által jegyzett tanulmányból. A kutatások szerint melegebb és szárazabb nyarakra, az aszályok és az özönvízszerű esők gyakoribbá válására számíthatunk." - írja Hargitai Miklós a kötet fejezetéből készült cikkében.

„Hazánkban az éghajlatváltozás kockázatának megítélésekor lényeges, hogy a Kárpát-medence a nedves óceáni, a száraz kontinentális, valamint a nyáron száraz, télen nedves mediterrán éghajlati régiók határán helyezkedik el. E határzónában az éghajlati övek kisebb eltolódása is oda vezethet, hogy országunk a három hatás valamelyikének uralma alá kerül. Ám hogy ez a kényes egyensúly miként alakul a jövőben, azt már nem tudjuk a globális változás vizsgálatára alkalmas eszközökkel megbízhatóan előre becsülni.”

”A modellek becslései szerint éghajlatunk összességében melegszik és szárazabbá válik. A telek a mainál melegebbek lesznek és valamivel csapadékosabbnak ígérkeznek, ezért növekszik az árvízveszély. Nyáron is melegedéssel kell számolnunk, ugyanakkor a csapadék csökken, ami növeli az aszály kockázatát.”

"Az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény szerint Magyarország egész területe aszállyal sújtott térségnek tekintendő. A Duna-Tisza közi Homokhátságot az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagos övezetbe sorolta. Itt az utóbbi évtizedek aszályos időjárása miatt 3-5 métert is csökkent a talajvíz szintje, a felszíni állóvizek pedig gyakorlatilag eltűntek. Mint a jelentés megállapítja, a XX. század elején még közel 600 kisebb-nagyobb természetes tó borította a Duna-Tisza közét, ma legfeljebb a nevük emlékeztet a hajdani természetes vizekre." - A felére csökken az eső mennyisége a Kárpát-medencében.

A nyári melegedésben „gyakoribbá válnak az anticiklonok és növekszik a napfénytartam. Ekkor a csökkenő csapadék, a növekvő napfénytartam és az emelkedő hőmérséklet valószínűvé teszi a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenését. A félgömbi átlaghőmérséklet 0,5 Celsius-fokos emelkedésével az aszályos hónapok gyakorisága 60 százalékkal nő”.

„Az anticiklon olyan légörvény, amelyben a légnyomás a középpontban a legmagasabb, s a szél a ciklon középpontja körül, attól kissé távolodva fúj. Az anticiklon belsejében a kifelé távozó levegő helyére a magasból érkezik az utánpótlás, azaz az anticiklon belsejében szárító, ezért felhőoszlató hatású leszálló légmozgások alakulnak ki. Az anticiklon jellemzője ezért általában a szárazabb, naposabb, de télen gyakran a tartósan ködös idő.”

"A Kárpát-medencében különösen a szélsőséges mennyiségű csapadék mutatóinak enyhén csökkenő trendje figyelhető meg az egész XX. században, míg az utolsó negyedszázadot éppenhogy erős növekedés jellemzi".

Megvizsgálták azt is, hogy az éves csapadék hány nap alatt hullott le: „1976 és 2001 közötti időszakban egyre erősödött a napi intenzitásindex: a század során kissé csökkenő összes csapadék kevesebb csapadékos napon hullott le,s ez nagyobb átlagos csapadékintenzitást eredményezett. E tendencia, ha folytatódik, igen kedvezőtlen mind a növények vízhasznosítása, mind a talajerózió, mind az árvízvédelem szempontjából."



„Kutatásaink tehát egyértelműen azt mutatják, hogy a Kárpát-medencében a XX. század második felében a napi csapadékszélsőségek egyre gyakoribbá és nagyobb mértékűvé váltak. E folyamat különösen erőteljes a század utolsó negyedében, miközben összességében csökkent a lehullott csapadék mennyisége.”

„Alaptalan tehát az a gyakori vélekedés, miszerint az éghajlatváltozás általában egyet jelentene minden szélsőség gyakoribbá válásával”.

Nyár: az elérhető négy számítás egyértelmű nyári felhőzetcsökkenést jósol

„Bár ez a csökkenés csak néhány, legfeljebb tízszázalékos. Mivel ebben az évszakban jár a legmagasabban a nap, pár százalékos felhőzetcsökkenés is jelentős hatású lehet.”

„A kezdeti globális melegedés által kiváltott szárazabb helyi nyarak aligha kérdőjelezhetők meg, sőt az 1 Celsius-fokos melegedés tájékán a szomszédos értékeknél is erőteljesebb, több tízszázalékos csapadékcsökkenés várható. És ami ugyanilyen kellemetlen: még jóval nagyobb, 3 Celsius-fokos globális melegedés esetén sem igen számíthatunk arra, hogy a nyári csapadék akár csak a mai, gyakran ugyancsak kevésnek bizonyuló mennyiséget újra elérje”

."A hazai klimatológusok szerint Magyarországon várhatóan még több lesz az aszály, fokozódnak a csapadékhullás időbeli egyenetlenségei és gyakoribbak, valamint intenzívebbek lesznek egyes időjárási szélsőségek. Ez gyakrabban tartós vízhiánnyal, időnként pedig túlzott vízbőséggel társulhat. Az is valószínű, hogy az Alföld és a Balaton – Sió vízgyűjtő terület a legérzékenyebb a csapadékhiányra és a felmelegedésre."

"A legutóbbi akadémiai szélsőségvizsgálatok egyértelműen a melegedés folytatódását, a száraz időszakok hosszabbodását, az átlagos csapadékmennyiség csökkenését mutatják. Hadd adjak itt három forgatókönyvet a következő pár évre: 1. Ha a mostani hűvösebb-csapadékosabb fázis a jövő nyárig kitart, a Balaton valóban megtelhet, sőt némi leeresztésre is szükség lehet. 2. Átlagosan meleg és csapadékos lesz az idő; ekkor jövő őszig nem várható teljes telítődés. 3. Visszatér az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás: ebben az esetben rendkívüli intézkedésekre kerülhet sor - ezekre azonban nemcsak a Balaton térségében lesz szükség." - Zágoni Miklós: Balatoni trendek.

Tél: melegedés és több csapadék

"Jó, ijesztgessünk! Lakhatatlanná válhatnak a panelházak. Ha ebben az ütemben növekszik tovább az átlaghőmérséklet, akkor nyáron túl meleg lesz a panelban. Ha a melegedés hirtelen lehűlésbe csap át - tehát ha a jégkorszaki forgatókönyv válik valóra -, akkor pedig télen lesz túl hideg". Kíméletlen beszélgetés Zágoni Miklóssal.

A kilenc becslésre illesztett trend meredeksége 1,4, vagyis a télen várható felmelegedés hazánkban – az eredmények szerint – 40 százalékkal gyorsabb lesz, mint amit a földi vagy a félgömbi éves átlag mutat.

A téli csapadék – egyetlen becslés kivételével – inkább a mai érték felett, semmint az alatt várható.
„Bár valószínű, hogy a téli csapadék néhány százalékkal, esetleg kevésszer tíz százalékkal meghaladja majd a mai értéket, e növekmény nem egyenlíti ki a kezdeti melegedés nagy nyári csapadékhiányait.”