Törvénybe foglalt lépések
Álláskereső vagyok, nem munkanélküli!
A száz lépés programjának jegyében álláskeresőnek nevezik majd a jövőben a munkanélkülieket.
Novembertől az eddigi munkanélküli-járadék helyett bevezetik az álláskeresési-járadékot. Az első időszakban, legfeljebb 91 napig, ennek összege havi 44-68 ezer forint, 57 ezres minimálbérrel számolva. A felső határ így 14 ezer forinttal emelkedik. A második - legföljebb 179 napos - szakaszban már csak a legkisebb bér 60 százaléka jár, ami jelenleg 34 ezer forint, s közben mindvégig rendszeresen igazolni kell, ki és mit tett azért, hogy munkát találjon. Az álláskereséssel járó esetleges utazási költségeket megtérítik. Ha a munkakeresés sikertelen, jön az álláskeresési segély. Ez legfeljebb 90, az ötven év fölöttieknél 180 napig jár - még az alkalmi munka végzése idején is.
A munkanélkülieket és más inaktív rétegeket is igyekeznek a "fehér" gazdaságba átterelni. Legalizálják például az eddig a "szürkezónába" sorolt ház körüli alkalmi munkákat (takarító, kertész, bébiszitter stb.), valamint az előnyugdíjasok alkalmi munkáit. Évi kétszáz napban maximalizálják az alkalmi munkanapok számát, és 60 a határ a külföldiek mezőgazdasági idénymunkáinál.
A Btk. módosításával két (minősített esetben akár nyolc) év szabadságvesztéssel büntetnék a feketemunkások alkalmazóit, pontosabban a színlelt szerződést kötő adócsalókat. A svarcban folytatott építkezések esetében az építésfelügyelet bírságot szabhatna ki a munkáltatóra, akit - súlyosabb jogsértés esetén - a közbeszerzési pályázatokon való indulástól is eltilthatnának. A közbeszerzési ajánlattételnél egyébként kötelező lesz - tehát nem fakultatív, mint eddig - megnevezni a nagyobb összegekre szerződött alvállalkozókat.
A kormány a fiatalok "pályára állását" is ösztönözné, mégpedig adókedvezménnyel: a jelenlegi, összesen 36 százaléknyi terhekhez képest a pályakezdők foglalkoztatóinak az első évben csak 15, a másodikban 25 százalék járulékot kell befizetniük, föltéve, hogy az adóköteles fizetés a minimálbér kétszeresénél (jelenleg 114 ezer forintnál) kevesebb. A pályakezdőknek úgynevezett Start-kártyát kell kiváltaniuk az APEH-nél, amelynek kétéves érvényességi idejéig jár csak a kedvezmény. A gyermeket nevelők vagy a családtagjukat ápolók továbbra is kapnak adókedvezményt, annyi ideig, ameddig a segélyt vagy a támogatást (gyes, gyed stb.) kapták.
"Aktivizálnák" az ötven év fölöttieket is: a második szakma megszerzését "ingyenessé" tennék számukra. Pontosabban: egyes, később meghatározandó szakmák esetében felnőttképzési normatívát adna az állam az oktatási intézményeknek, ha garantálni tudják a tanuló elhelyezkedését (munkába állását) is. A szomszédos országokban élő magyarok támogatására is lehetőség nyílik.
- A meddőséggel kapcsolatos problémák átfogó kezelésére vonatkozó, tegnap elfogadott intézkedési terv szélesebb körben tenné elérhetővé a lombikbébiprogramot. Kezdeményezi a résztvevők számára a munkahelyi védelmet.
- Megszavazták a nemzetközi örökbefogadásokról szóló - a hágai egyezményen alapuló - törvényjavaslatot, amely garantálja, hogy az örökbefogadás maximálisan a gyermekek érdekeit szolgálja, és elejét veszi a gyermekkereskedelemnek.
- Döntöttek a budapesti 4-es metróvonal megépítésének állami támogatásáról is. Az állam 208,8 milliárd forinttal járul hozzá a Kelenföldi pályaudvar és a Bosnyák tér közötti vonal megépítéséhez. A projekt 79 százalékát az állam, 21 százalékát pedig a főváros fedezi.
- A kulturális örökség védelméről szóló törvény a régészet, a műemlék- és a műtárgyvédelemre koncentrál. Ennek érdekében új kategóriák jelennek meg a szabályozásban: ilyenek a világörökség, a nemzeti emlékhely vagy a történeti emlékhely fogalma.
- Megszavazták a Magyar Távirati Iroda Rt. nyolctagú tulajdonosi tanácsadó testületét, valamint az új felügyelőbizottságot. A TTT elnöke az MSZP által jelölt Bayer József, elnökhelyettese a Fidesz jelöltje, Gyarmati László lett.
