A európai tőzsdeindexek - amelyek a múlt héten többhavi csúcspontra kapaszkodtak fel -, ha nem is drámai mértékben, de fél-egy százalékot veszítve ereszkedtek lefelé tegnap, mert tovább drágult az olaj a nemzetközi piacokon. A negyedéves jelentések kiadására készülő nagy cégek esetében joggal attól lehet tartani, hogy a drága energia belemar a profitokba, egyszersmind inflációs nyomást is gyakorol a gazdaságokra.

Az amerikai könnyűolaj hordónkénti ára tegnap megközelítette a 61 dollárt, s az északi-tengeri Brenté is hatvan közelében járt. Mindkét fajta újabb rekordot döntött tehát hétfőn, s a kereskedők arra számítanak, hogy az árak tesztelhetik a hetvendolláros szintet is. A pénteki rekordhoz képest újabb csúcsot azért mászta meg az olaj ára, mert a drágaság ellenére nem csökken a kereslet, míg az iráni elnökválasztás eredménye azt sugallja, hogy Teherán folytatja az Egyesült Államok által élesen ellenzett atomprogramját, az olajkitermelésből pedig igyekszik kirekeszteni a külföldi befektetőket.

E kettős hatás nyomán az elemzők zöme úgy véli, hogy az olaj ára csak felfelé mozdulhat el. - Amíg a keresletet nem fogja vissza az ár, addig semmiféle változás sem várható - mondta a Financial Timesnak Kevin Norrish, a Barclays Capital szakértője. - A hatás tartósnak ígérkezik, s az eurózóna növekedési kilátását az idén ez 0,6 százalékponttal rontja, a jövő évit pedig nem javítja - jegyezte meg Leo Doyle, a Dresdner Kleinwort Wasserstein stratégája.

A jegybankok jegybankjának számító BIS bázeli székhelyén tanácskozó központi banki elnökök tegnap arra az álláspontra helyezkedtek, hogy magas olajárakra kell számítani a következő két-három évben. Éves jelentésében a bank ugyan viszonylag bizakodó a globális növekedést illetően, mert a tavalyi olajár-emelkedést a világgazdaság simán megemésztette, ám az árak további növekedését a mind súlyosabb kockázatok közé sorolja, s attól tart, hogy az inflációs nyomás is erősödhet.

A megfigyelők szerint a piac most teszteli, meddig mehet el az árakkal. Ám a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8-ak csoportja a július elején rendezendő skóciai csúcstalálkozón kiemelten kíván foglalkozni a helyzettel. Az OPEC pedig azon töpreng, hogy ismét bővíti a kitermelési kvótát, bár legutóbbi döntése is hatástalannak bizonyult, minthogy az elégtelen finomítói kapacitások miatt nincs elegendő termék - benzin, gázolaj és fűtőolaj. A piac elsősorban az USA-ra figyel, s már most azon aggódik, hogy a téli fűtési szezonig nem lesz elegendő idő a fűtőolajkészletek feltöltésére.

Az iráni elnökválasztás pedig újabb feszültségforrás. Elemzők venezuelai, pontosabban Chavez-hatást emlegetnek. A venezuelai államfő a kvóták szigorú betartásával előmozdította az árak emelkedését, míg az ellene szervezett sztrájk során, 2002 végén és 2003 elején a kitermelés visszaesett. A megválasztott iráni államfő, akinek győzelmét az Egyesült Államok a demokrácia és a szabadság elleni lépésnek nevezte, a hazai vállalkozók kizárólagos bevonását tervezi az olajiparba. Szakértők emiatt arra gyanakodnak, hogy Irán olajtermelése elérhette a csúcsát, s hanyatlani fog. Továbbá rámutatnak arra is, hogy Mexikó szintén kirekesztette a külföldi vállalatokat a feltárásból, s ez ott is nehezítheti a termelés bővítését. Ugyanez vagy hasonló a helyzet Venezuelában és Oroszországban is. Az olajárak az 1979-es iráni forradalom, majd az iráni-iraki háború miatt nagyot emelkedtek a nyolcvanas évek elején. Az amerikai finomítók akkor 35 dollárt fizettek egy hordóért. Mai áron ez 75 dollárnak felelne meg.

Irán eddig is a kemény vonalat képviselte az OPEC-ben, többnyire a kitermelés növelése ellen, illetve csökkentése mellett foglalt állást. A szervezet tagjai a világ olajkínálatának negyven százalékát adják, a kitermelői kapacitásokat végsőkig feszítették, de az amerikai és a kínai kereslet kielégítése még így is nehézségeket okoz. Az OPEC elnöke szerint mindenesetre akár már a héten megszülethet az olajkartellhez tartozó országok minisztereinek döntése a kitermelési kvóta emeléséről. Az OPEC vezetője szerint érdemben csak Szaúd-Arábia, Az Egyesült Arab Emírségek és talán Kuvait tudja bővíteni a termelését, a többiek azonban már nem bírnak több olajat a felszínre hozni.