Dávid Gyula szocialista képviselő interpellációjában a SoKo Bunda fedőnevű akcióról kérdezte Polt Pétert. A képviselő szerint a magyar ügyészségi és rendőrségi közreműködéssel megvalósult akció hatalmas anyagi és erkölcsi károkat okozott az érintett, Németországban tevékenykedő magyar cégeknél.

Kiemelte, hogy az érintett cégek száma ötven, a kár összege pedig több mint százmillió euro. Az iratok lefoglalása, a bankszámlák zárolása és más nyomozati cselekmények azt eredményezték, hogy ezeknek a cégeknek az üzleti tevékenysége ellehetetlenült, németországi piaci kapcsolataik összeomlottak - tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy a német fél által kezdeményezett razziák tényét, annak módszereit a kormány nehezményezte. A német válasz mindenkor a magyar legfőbb ügyészség feltétel nélküli együttműködési készségét emelte ki - jegyezte meg.

A kormánypárti képviselő többek között azt kérdezte a legfőbb ügyésztől, hogy amikor a legfőbb ügyészséghez ehhez hasonló német megkeresés érkezik milyen álláspontot képviselnek, hogyan mérlegelik ezen megkeresések Magyarország és vállalkozói jóhírét romboló,  illetve nemzetgazdasági hatásait.

Polt Péter válaszában elmondta: a szocialista képviselő interpellációja olyan büntetőügyekkel kapcsolatos, amelyeket a német nyomozóhatóságok indítottak olyan bűncselekmények gyanúja miatt, amelyeket Németország területén követtek el. Hozzátette: ezekben az ügyekben a magyar hatóságoknak a tevékenysége a jogsegélykérelmek teljesítésére korlátozódik.

Polt Péter elmondta, hogy a német megkeresésekben kifejtettek szerint több magyar cég úgy foglalkoztatott Németországban magyar állampolgárokat, hogy az érintett magyar cégek Magyarországon tényleges gazdasági tevékenységet nem, vagy csak alig végeztek, és valójában "toborzóirodaként" működtek. Ez alapján Németországban több bűncselekmény, így adó- és társadalombiztosítási csalás, sikkasztás, illegális munkaközvetítés miatt indultak büntető eljárások - tette hozzá.

Amennyiben a jogsegélykérelem tartalmilag és alakilag a vonatkozó rendelkezéseknek maradéktalanul megfelel, a legfőbb ügyészségnek nincsen törvényes lehetősége a kérelem elutasítására - emelte ki Polt Péter.

Nemzetközi egyezmény alapján segítette a Legfőbb Ügyészség a német hatóságokat azoknak a magyar vállalatoknak az ügyével kapcsolatban, amelyeket azzal gyanúsítanak, hogy bűnszövetkezetet alkotva legalább 1500 magyart közvetítettek ki "olcsó munkaerőként" Németországba - közölte korábban a Legfőbb Ügyészség szóvivője.

Az idén elrendelt úgynevezett "SoKo Bunda" akcióban a német hatóságok három magyart őrizetbe vettek.

(MTI)