A nem jogerős ítélet szerint a lap az április 29-én megjelent, Mérlegen a Kondor-rádió című cikkében valótlanul híresztelte azt, hogy Kondor Katalin elnöki pályafutásának első hónapjaiban cenzúrázta az ellenzéki véleményeket. A bíróság kötelezte a lapot kiadó kft.-t, hogy fizesse meg a perköltséget, és  a kereseti illetéket.

A bíróság a felperes további hat kifogásával kapcsolatban elutasította a keresetet.

A bíró által ismertetett cikk szerint az MSZP már elnöki pályafutásának első hónapjaiban támadta Kondor Katalint, mert a Fideszhez húzott és cenzúrázta az ellenzéki véleményeket.

A bíró közölte: köztudomású tény, hogy ilyen közlés volt az MSZP politikusainak részéről, azonban ez nem nevezhető tényállításnak és az alperes nem bizonyította, hogy valóban voltak ilyen cenzúrázások. Ezért ennek állítása a cikkben kimerítette a híresztelés törvényi tényállását - közölte.

A bíróság a felperes további hat kifogásával kapcsolatban azonban elutasította a keresetet. Kondor Katalin egyebek között kifogásolta, hogy a cikkben az szerepelt: a Kondor-féle vezetés elüldözte a szakmai legjobbjait a rádiótól, valamit elnézték, hogy a Vasárnapi Újság című műsorban  nyílt antiszemita, rasszista és egyes embercsoportokkal szemben kirekesztő véleményeket hangoztatnak.

A bíró közölte: köztudomású tény, hogy Kondor Katalin elnöklése alatt többen távoztak a Magyar Rádiótól, "ennek elüldözés, illetve ellehetetlenítés címet adva az alperes nem terjeszkedett túl a  véleménynyilvánítás szabadságán és ez a szóhasználat sem olyan indokolatlanul sértő, mint ami egyébként a tényeket eltorzítaná és sajtó-helyreigazításra adna alapot".

A bíró azt is elmondta, hogy a cikk Vasárnapi Újság című  rádióműsorral kapcsolatos állításait az ORTT által kibocsátott elmarasztaló döntésekkel és a műsor antiszemita és kirekesztő mivoltával kapcsolatos nyilatkozatokkal támasztotta alá az alperes.

Közölte, hogy az ORTT döntéseit, mint tényt, elfogadta a bíróság, tehát "született igenis több ilyen ORTT-határozat, ami a Vasárnapi Újságot elmarasztalta".

Hozzátette: a műsorral szemben megfogalmazott állítások véleménynek minősülnek, és így ezek nem is adhatnak okot helyreigazításra, hiszen ezek nem minősülhetnek valótlan tényállításnak.

A bíró közölte, hogy a sajtó-helyreigazítás szabályai szerint pervesztes az a fél, akit a bíróság sajtó-helyreigazításra kötelez, ezért a perköltségeket is neki kell megfizetnie.
(MTI)