A program 1.000 milliárd forintos tehercsökkenést jelent 50-50 százalékos mértékben a lakosságnak és a vállalkozásoknak. A program nettó államháztartási egyenlege 800 milliárd forint.

A miniszterelnök tájékoztatást adott az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a társasági adó, az iparűzési adó, a társadalombiztosítási járulék csökkentéséről. Szólt arról, hogy bevezetnék a luxusadót, illetve a három elemes minimálbért.

A forgalmi adó felső kulcsa 25 százalékról 20 százalékra csökken 2006 januárjától.

A konzultációs fórumon a miniszterelnök elmondta: javasolják azt is, hogy a személyi jövedelemadó felső kulcsa 38 százalékról 36 százalékra csökkenjen jövőre, illetve a 18 százalékos kulcs határa 1 millió 500 ezer forint helyett 1 millió 550 ezer forint legyen. Ezt követően öt lépcsőben 2010-re a jelenlegi 1,5 milliós határ 3 millió forintra emelkedne.

A társasági adókulcs 16 százalékról 10 százalékra csökken jövőre, javaslatuk szerint az 5 millió forintos adóalapig. Ezt azok a vállalkozások vehetnék igénybe, akik legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot, illetve más adókedvezményt nem vesznek igénybe.

A tervek szerint jövőre az iparűzési adó 100 százalékát lehet majd levonni a társasági adóalapból, illetve 2008-ra megszűnik ez az adófajta. A mai 2 százalékos adóból 1 százalékos részt az önkormányzatok a finanszírozási reform részeként, más helyi adónemekkel, így például ingatlan-, nyereség- vagy szja-alapú fejlesztési hozzájárulásból pótolnák. A másik 1 százalékot a költségvetés kompenzálná.

A miniszterelnök elmondta, hogy 2007-ben 3 százalékponttal, 2009-ben pedig további 2 százalékponttal javasolják csökkenteni a munkaadók által jelenleg fizetett, összességében 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2006 novemberében megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás is.

A miniszterelnök egy új adónem tervezetéről is beszámolt. A luxusadót a 100 millió forint forgalmi érték feletti ingatlanoknál kellene megfizetni, a 100 millió forint feletti rész 0,5 százalékát évente az önkormányzatoknak.

A miniszterelnök a fórumon bejelentette az új minimálbér szabályozási javaslatot is. Ezek szerint három elemű minimálbért javasolnak jövőre. A szakképzettség nélküli személyeknél ennek el kellene érnie az egykeresős, egyszemélyes háztartások létminimumát, amely jövőre 63 ezer forint. A középfokú végzettségűeknél ennek 110 százaléka lenne a minimálbér, amely jövőre 70 ezer forint. A felsőfokú végzettségűeknél pedig 120 százaléka lenne az alapfokú minimálbérnek a legkisebb bér, amely jövőre 77 ezer forint.

Az adócsökkentések hatásai – a miniszterelnök szerint

A bejelentett adómódosítások jövő évi költségvetési hatása 194 milliárd forint, ennek kompenzálására jövőre mintegy 200-250 milliárd forinttal fogják vissza a központi igazgatási kiadásokat - ismertette Gyurcsány Ferenc kormányfő hétfőnsajtóbeszélgetésen Budapesten.

A kiadások lefaragása között említette, hogy visszafogják a minisztériumok bértervezését és jövőre nem finanszírozzák a tárcák önálló fejlesztési programjait, csak a Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő, az uniós támogatásokhoz is csatlakozó projektekhez nyújtanak forrásokat. Az önálló programok az elmúlt évben mintegy 120 milliárd forintba kerültek a költségvetésnek.

Jövőre az adócsökkentés összesen 300 milliárd forintos költségvetési hatását a forgalomnövekedésből, a kiadáscsökkentésből és a minimálbér emeléséből származó 106 milliárd forint pozitív hatás ellensúlyozza, így jön ki a 194 milliárd forintos negatív egyenleg.

Az áfa felső kulcsának csökkentése 166 milliárd forint, az szja átalakítása 66 milliárd, a társasági adó mérséklése 13 milliárd, az iparűzési adó átalakítása 18 milliárd, és a tb-járulék csökkentése 42 milliárd forint bevételkiesést jelent jövőre, amit a luxusadóból tervezett 5 milliárd forintos bevétel mérsékel.

A bejelentett módosítások költségvetési hatása 2007-ben 215 milliárd, 2008-ban 120 milliárd, 2009-ben 139 milliárd, 2010-ben 141 milliárd forint lesz a számítások szerint, összességében tehát 809 milliárd forintot tesz ki.

Az államháztartás összes adó- és járulékbevétele a GDP százalékában az idei 38 százalékról 2010-re 34,8 százalékra csökken a módosítások alapján.

Gyurcsány Ferenc ismertetése szerint a bevételkiesés a kiadások lefaragásával, az állam működésének hatékonyabbá tételével kompenzálható.

A kormány tervei között szerepel az átlagot jóval meghaladó mértékű, több milliós betétek kamatjövedelmeinek, illetve a részvények árfolyamnyereségének megadóztatása is. A mértékről a további konzultációkat követően döntenek. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy az első elképzelések szerint az árfolyamadó és a kamatadó mértéke 10 százalék lenne, hozzátette ugyanakkor, hogy őszre várhatóan kidolgoznak egy megtakarítás ösztönző programot is.

A 100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok utáni luxusadó kivetésére az önkormányzatok számára 2006. január elsejétől teremtik meg a törvényi lehetőséget.

Az áfa felső kulcsának csökkentését nem kompenzálják valamennyi jövedéki terméknél, így csökken a gázolja és a benzin ára, ám a dohánytermékeké és az alkoholé nem, mivel ezeknél emelik a jövedéki adót.

Gyurcsány Ferenc a hosszú távú adómódosítások ellenzéki bírálatára annyit mondott: Magyarország élete nem választástól választásig tart. "Az a kötelességünk, hogy kormányozzunk" - fűzte hozzá.

(forrás: MTI)

Gyurcsány Ferenc