Noha az elsőfokú ítélet megsemmisítésével és a másod-, a harmad- és a negyedrendű vádlottak szabadlábra helyezésével végződött februári fellebbviteli tárgyaláson több újságírót és érdeklődőt megfenyegettek, némelyek kisebb atrocitásokat is elszenvedtek, a BRFK közlése szerint nem vezetnek be fokozott biztonsági intézkedéseket a Simon Tibor halálra verésével vádolt négy férfi kedden kezdődő új elsőfokú eljárásán. A BRFK sajtóügyeletesének tájékoztatása szerint a rendőrség csak akkor lép be, ha azt az arra illetékes bírósági vezetők kérik.

Emlékeztetőül: Simon Tibort a Ferencváros, majd a Sopron labdarúgócsapatának egyik kedvencét 2002. április 21-én éjszaka a II. kerületi Lövőház utcában lévő Cafe Allure nevű szórakozóhelyen kirobbant szóváltást követően verték agyon a nyílt utcán, a bár közelében. Egyik bántalmazója a történtek idején a Készenléti Rendőrség tiszthelyettese volt, ezért Simon halála ügyében lényegében az első perctől közösen nyomozott a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal és a BRFK. Néhány nap alatt négy verekedőt sikerült azonosítaniuk. Első számú gyanúsítottjuk, a kezdetben ál-whiskysként emlegetett Galambos János egyhetes bujkálás után előbb szerkesztőségünkben mondta el, hogy szerinte mi történt azon a végzetes éjszakán, majd feladta magát az ügyészségen. A másik három gyanúsított az elsőfokú tárgyalásig szabadlábon védekezhetett.

Sokan ma is úgy tartják, Simon haláláért nem, vagy nemcsak a vádlottak padjára ültetett négy férfi volt a felelős. Simon a tragédia éjjelén pezsgővel lelocsolta Galambost, majd állítólag le is köpte, mire a férfi leütötte a sportolót. Ezt látva berontottak a terembe a biztonsági őrök, és ütni-verni kezdték a verekedőket; ők elsősorban Simonra mértek jókora ütéseket, de az attakból Galambosnak is kijutott. Simon kétszer is földre került. Előbb a bárban, majd később az utcán is. Egyes tanúvallomások szerint menekülni próbált a bárból, és közben az életéért könyörgött. Négyen azonban még az utcára is követték, ahol - feltehetőleg Galambos - halálos ütést mért a fejére. Az eset szemtanúi közül azonban többen állítják, hogy nemcsak a négy vádlott követte Simont az utcára, így az sem zárható ki, hogy mások is részt vettek az agyonverésében.

A Fővárosi Főügyészség halált okozó testi sértésért emelt vádat Galambos és három társa ellen, az első fokon eljáró bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy Simon halála esetében nem pusztán halált okozó testi sértés történt, hanem gyilkosság. Támadói ugyanis folytonosan üldözték a védekezésre egyre kevésbé képtelen Simont, s addig verték, amíg mozdulatlanul el nem terült az aszfalton.

A minősítés módosításával egy időben a bíróság a másik három vádlottat is letartóztatta. Végül Galambost 12, társait 10-10, illetve nyolc év szabadságvesztésre ítélték.

Ez év februárjában a Fővárosi Ítélőtábla az ítélet megalapozatlanságára, pontatlanságára és iratellenességére hivatkozva, valamint amiatt, hogy az első fokon eljáró bíró nem tett eleget maradéktalanul indoklási kötelezettségének, és számos tényből téves következtetéseket vont le, új elsőfokú eljárás lefolytatására kötelezte a Fővárosi Bíróságot. A döntés kihirdetésekor ovációban törtek ki a vádlottak hozzátartozói, ismerősei, akik közül néhányan újságírókat és más jelenlévőket fenyegettek, egy újságírót az épület előtt megdobáltak.