A bolgár politikai közvélemény levegő után kapkod. Az egyik lap azt írja, hogy "behoztuk a fasizmust a parlamentbe". Rumen Petkov szocialista vezető "brutális protesztszavazásnak" mondja a szombati eredményt, az Ataka 8 százalékát. Az elemzők egyelőre latolgatnak, s próbálják értelmezni azt, miként került be a bolgár politikába egy szélsőjobboldali, nacionalista szervezet, amely programját elsősorban a törökellenességre és a cigánygyűlöletre építi. Volen Szidarov, az Ataka elnöke a Trud című nagy példányszámú lapnak úgy jellemezte pártját, hogy "mi vagyunk az új népfelkelők", s a hagyományos rendszerváltó jobbközép vezetőit árulással vádolja. Elképzelhető, hogy ennek a kifejezetten nem európai erőnek a megjelenése hozza össze majd a mérsékelt középerőket. Egyes bolgár elemzők - így a Novinar című lap is - azt írják, hogy a választásnak nincs győztese. Tény, hogy a pártok koalícióra kényszerülnek, még a baloldal is, amely pedig 40 százalékra számított a közvélemény-kutatások alapján. A cári liberális párt feleannyi szavazatot kapott, mint négy éve. Ez nem is olyan rossz eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a bolgárok életszínvonal-aspirációi nem teljesültek, s nem lett jelentősen több munkahely. Az a húsz százalék, amelyet Szimeon neve hozott, a viszonylagos stabilitást, a gazdasági fellendülés kezdetét és a Nyugat felé nyitást díjazta. Az egykori rendszerváltók ebben a balkáni országban viszont egyre inkább a politika perifériájára szorulnak. A külföldi és a hazai elemzők is a Bulgária EU-tagságával kapcsolatos kötelezettségekre, feladatokra emlékeztetnek. Feltételezik, hogy ez esetleg összehozhatja a választások első három helyezettjét. Azt, hogy kinek a vezérletével, egy nappal a szavazás után, vasárnap senki nem meri megjósolni.