Lehorgonyzott Mahart-privatizáció
Az Erste Bank Befektetési és Tanácsadó Rt. tanulmányára alapozó állami vagyonkezelőnél a hírek szerint eredetileg úgy számoltak: ha egyenként adnak túl a Mahart utódcégein, ötven százalékkal több bevételt remélhetnek annál, mint ha egyben próbálnák értékesíteni a vállalatot. Az elérhető bevételt 15 milliárd forintra becsülték. Ennek az összegnek azonban az ÁPV Rt. még csak szerény hányadával dicsekedhet. Holott mindjárt az elsőként kalapács alá került Duna-Cargo eladása nagyobb bevételt hozott a vártnál. A folyami árufuvarozással foglalkozó cég folyamatosan halmozódó vesztesége, rossz foglalkoztatási struktúrája, és elavult flottája miatt nem számíthatott komoly kérőkre. Üzleti értékét a szakértők minimálisnak tartották, és a hírek szerint ÁPV is félmilliárd forint körüli összegre lőtte be a vételárat. Ezért is volt meglepő, hogy a társaság megvásárlására öt befektető is komoly ajánlatot adott, a privatizációs bevétel pedig végül meghaladta az egymilliárd forintot. Ezen felül a vevőnek vállalnia kellett azt is, hogy 1,2 milliárd forint tőkeemelést hajt végre az utolsó, Mahartnál lezárt üzleti évében 2,5 milliárd forint árbevétel mellett 485 millió forint veszteséget termelő cégnél.
A folyami árufuvarozás sikeres eladása után az ÁPV Rt. számára egyre kevésbé alakultak jól a dolgok. A lényegében kiüresedett Mahart kezében lévő Passnave Kft. első privatizációs pályázatát kénytelenek voltak eredménytelennek nyilvánítani. A folyami személyhajózással foglalkozó cég megszerzéséért ugyanis távolról sem volt akkora a tülekedés.
A harminckét elöregedett hajót, és a fővárosi kikötők 90 százalékát irányító, évről évre stagnáló eredményeket produkáló társaság privatizációs pályázatát ezért inkább megismételték. A májusi határidőre azonban ismét csak egyetlen vételi ajánlat érkezett.
A Mahart legértékesebb vállalkozásaként emlegetett, 2003 ősze óta önállóan működő Szabadkikötő Rt. privatizációja körül hónapokig állt a víz. A társaságnak otthont adó 90 hektáros területű csepeli kikötőt azonban a kormány áprilisban közforgalmúvá nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy az önmagában is tízmilliárd forint értékűre becsült ingatlant a másfél éve tervezett magánosítás közvetlenül nem érintheti. A már megszületett elvi döntés szerint ugyanakkor a kikötői szolgáltatások továbbvitelére önálló céget hoznak létre. A vállalkozás privatizációja már az idén megkezdődhet.