A kihasználatlan lehetőségek folyója
A Duna sok lehetőséget kínál az országnak és a partjainál lévő településeknek: alkalmat teremt a környezetbarát vízi teherfuvarozásra, kikötői logisztikai bázisok, ipari központok létesítésére, de idegenforgalmi és sport- célokat is szolgál a folyó. Magyarországon azonban ezeknek a lehetőségeknek csupán töredékét használják ki. Hollandiában a vízi teherfuvarozás aránya nyolcszor-tízszer nagyobb mint nálunk. Ausztriában évente 11 millió tonna árut szállítanak a Dunán, Magyarországon alig hétmilliót.
Kétségtelen, hogy a folyó nem mindenütt hajózható mély merülésű járművekkel. A gázlók miatt főként Nyergesújfalu és Dömsöd térségében szűkülhet le a hajóút. Az Európai Unió erőteljesen szorgalmazza, hogy Magyarország tegye alkalmassá a folyót a folyamatos áruszállításra. Ennek megoldására azonban még terv sincs, miután Magyarország lemondott a vízlépcső megépítéséről, ami ezt a gondot orvosolhatta volna.
A vízi áruforgalom növelését a magyar gazdaság vezetői is szorgalmazzák. A Nemzeti Fejlesztési Terv öt, országos jelentőségű közkikötő fejlesztését irányozza elő. A győr-gönyűi, a csepeli, a dunaújvárosi, a bajai és a szegedi kikötő számíthat nagyarányú fejlesztésekre.
A győr-gönyűi kikötő most csak vízi és közúti kapcsolattal rendelkezik. Nagy előrelépést jelent, ha megépítik a Győrszentivánról idevezető tíz kilométeres vasúti iparvágányt. Így modern logisztikai bázisként is üzemelhet majd a kikötő, mely 54 hektáros területen tudja fogadni az odatelepedő cégeket.
A Duna Fejér megyei szakaszán két kiemelkedő beruházás zajlik, amelyek jelentősen növelhetik a térségnek a folyóhoz köthető gazdasági-turisztikai szerepét. A legnagyobb projekt az M8-as autópálya első szakaszának, a dunaújvárosi Duna-híd rendszernek a megépítése, amely várhatóan 2006 végére elkészül.
Némi meglepetésre nem a megyei jogú városban, hanem a tőle északra található Ercsiben kezdődik hamarosan a térség legnagyobb - a Dunával kapcsolatos - beruházása: egy holland cég folyami jachtokat gyártó üzemet, egy új kikötőt, valamint egy üdülőfalut kíván létesíteni a Duna-holtágon. Igaz, a projekttel nem mindenki ért egyet, civil szervezetek aláírásgyűjtéssel és demonstrációval tiltakoztak a természeti környezet megváltoztatása ellen.
Baján jelenleg egy-másfél millió tonna fogadására alkalmas kikötő működik. Az újabb és korszerűbb kikötő mintegy 15 milliárd forintba kerül majd. A város az unió támogatásán kívül számít a magántőkére.
Baja egyébként nagyszabású idegen-forgalmi terveket is sző. A település kezdeményezésével több Duna-parti város - így Dunaföldvár, Paks, Szekszárd, Mohács - közös fejlesztési programon dolgozik, amelynek célja, hogy a Duna dél-magyarországi szakasza legyen kedvenc területe a kikapcsolódásukat - kishajókkal, csónakokkal - a vízen töltő turistáknak, a töltést pedig vegyék birtokba a kerékpározók. A vízi járművek fogadására még legalább öt-hat kishajókikötőt kell építeni.
Jachtkikötőt egyébként több Duna- parti településen is terveznek. Jó esély van arra, hogy Komáromban, a folyó közvetlen közelében található monostori erődbe érkező turisták rövidesen kishajóikkal is ki tudnak kötni.
Esztergomban a személyhajó-kikötő fejlesztését, bővítését tervezik. A város és Tát között szükség van egy olyan kompjáratra is, amely a nehézjárműveket tudja szállítani - a Mária Valéria híd tehermentesítése érdekében.
Budapest, a befektetők paradicsoma
A budapestiek észre sem vennék, ha lefednék a Dunát, annyira nincs kapcsolata a városnak a folyóval. Ez nem is csoda, a belső városrészekben a mindig forgalmas rakpartok, a külsőkben pedig a szeméthegyek és az áthatolhatatlan dzsumbuj választ el egymástól embert és vizet. A tőke azonban felfedezte magának a Duna-partot, az ingatlanfejlesztők egyre nagyobb darabokat hasítanak ki belőle. A siker is egyre nagyobb, divat lett a folyóparton lakni, szórakozni, dolgozni. A befektetők még a máshol senkit nem érdeklő gyárépületeket is felvásárolják, és divatos, elegáns loftlakásokat alakítanak ki bennük. A hely azonban véges, így egyre újabb területeken kell építeni. Ha már nincs hova terjeszkedni, a tőke átlép a védvonalon: a Római-parton a gáton belül, árvízveszélyes területen épülnek sorra a méregdrága lakások. De sem a beruházókat, sem a vásárlókat nem riasztja el az árvízveszély. A várospolitikusoknak viszont nincs válaszuk a folyamatra.
A Duna vize az elmúlt tíz évben folyamatosan tisztul. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy megszűntek az ipari szennyezések. A gyárak elsősorban hűtésre használják fel a Duna vizét. A legnagyobb felhasználó a Paksi Atomerőmű.
A nagyipari üzemek csak kismértékben hőszennyezőek, ami annyit jelent, hogy valamivel melegebb vizet juttatnak a folyóba, mint amilyent kiemeltek onnan.
