Kevés dologban értenek egyet annyira a parlamentbe jutott pártok, mint abban: megjósolhatatlan, mikor lesz a régióknak választott "parlamentjük". Ez annak ellenére igaz, hogy immár egyre több döntés régiós szinten történik. Az elmúlt években tucatszámra születtek a régiós szervezetek, s az egész ország területén tevékenykedő banki, ipari és kereskedelmi vállalkozások sorra létrehozták térségi alközpontjukat. A régiós önkormányzatiság létrehozásához viszont a parlamenti pártok kétharmados egyetértése kellene, s erre kevés az esély. Tegyük hozzá, hogy a pártokon belül sincs egyértelmű támogatottsága a térségi önkormányzatiságnak, amiben az is szerepet játszik, hogy egy ilyen rendszer csak a megyék rovására állhatna fel. Márpedig a megyerendszernek nálunk tradíciója van.

Az év második felében mégis elindul egy olyan térségi kísérlet, amiben három megye megpróbálja intézményeinek működését összehangolni, egyfajta régiós önkormányzati modell alapján. Baranya, Somogy és Tolna megye, valamint a három megye székhelye július elsején megalakítja a Dél-dunántúli Önkormányzati Régiót - Kaposvár ugyan még időt kért, de úgy tűnik, Somogy székvárosa is csatlakozik szeptemberben. A hat alapító társulási megállapodásban szabályozza a kísérleti régió működésének elveit. A régiós önkormányzat legfőbb döntést hozó szerve a 12 tagú társulási tanács lesz, ebbe a három megye és a három város egyaránt két-két személyt delegál.

A társulás - egyebek között - a régió szociális, gyermekvédelmi, közoktatási, közművelődési és egészségügyi in-tézményeinek munkáját igyekszik koordinálni, emellett a három megye közösen akar megoldani idegenforgalmi, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási feladatokat. Az együttműködés elve mindig az lesz, hogy a három megye egyazon a profilban tevékenykedő intézményei - egymással öszszefogva - hatékonyabban tegyék a dolgukat. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés szocialista elnöke - aki hivatalánál fogva tagja lesz majd a régiós társulás tanácsának - úgy véli: egyelőre még nem tudható, melyik intézmények lesznek fogékonyak az együttgondolkodásra. Kékes szerint a kísérletnek nem az a célja, hogy intézményeket lehessen bezárni, de az igen, hogy szűnjenek meg a felesleges párhuzamosságok. A baranyai politikus azt a példát említette, hogy a régióban számos kórház szeretne új diagnosztikát és műtőt, ám lehet, hogy oktalanság valamennyi kórháznak mindkét fejlesztésért lobbizni. Talán bölcsebb lenne az egyik intézményben a diagnosztikát, a másikban a műtőt korszerűsíteni, így az anyagi és a szellemi erők jobban koncentrálhatók volnának. De ugyanígy meg kell vizsgálni azt is, hogy olyan speciális közoktatási feladatokra, mint a hallás-, látás- vagy mozgássérült gyerekek oktatása, érdemes-e fenntartani mind a három megyében egy-egy intézményt. Nem az lenne inkább célszerű, hogy a megyék osztozzanak meg az ilyen feladatokon.

Az ilyen intézményi együttműködések azonban csak az érintettek teljes körű konszenzusa alapján képzelhető el, hisz a fenti példák egyikénél maradva - ha valamelyik megye vagy megyeszékhely ragaszkodik ahhoz, hogy a kórházába új diagnosztikát és műtőt is akar, akkor ennek ellenkezőjére a társulás tanácsa nem kényszerítheti rá az intézmény fenntartóját.

A régiós önkormányzat a Belügyminisztériumtól az idén 80 millió forintot kap működési feltételeinek megteremtésére, s ezt a pénzt a hat alapító 5-5 millióval egészíti ki. A BM azért ad támogatást, mert a dél-dunántúli kísérlet a régiós önkormányzati modell kialakításához nyújt segítséget a tárcának.