Verseny az óvodai helyekért

Nemcsak a középiskolákban vagy a felsőoktatásban, hanem már a jó hírű óvodákban is komoly túljelentkezés van a helyekért. Elvileg a körzeti óvoda nyújt megoldást a harmadik évét elért gyerek elhelyezésére. Ám a szülő gondolkodóba eshet például egy szmog miatt lezárt udvarú vagy az előírtnál kisebb termekkel rendelkező, lerobbant intézmény láttán. Máshova viszont szinte lehetetlen bejutni "körzeten kívüliként".

Az óvodák megkezdték az értesítéseket arról, hogy a hozzájuk jelentkező gyerekek közül kiknek jutott hely. Az örömmel értesítjük kezdetű levelek helyett sokan kaptak elutasításról szóló tájékoztatót, akár abból a körzeti óvodából is, ahol elvileg előnyben részesítik. Ez pedig komoly problémát okozhat, hiszen ha a körzeti óvodában nincs hely, "körzeten kívüliként" még kisebb az esély bejutni egy intézménybe.

Ha az óvoda vezetője úgy dönt, hogy nem veszi föl a gyermeket, akkor erről írásos határozatot kell hoznia, és az indokláson kívül azt is közölnie kell, hogy hová lehet jogorvoslatért fordulni. A megtelt körzeti óvodák esetében az önkormányzatok a legtöbbször vagy javasolnak egy másik óvodát, vagy engedélyt kérnek a csoportlétszám bővítésére (a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő, illetve az ötéves kort betöltött gyermeket egyáltalán nem lehet elutasítani a körzeti óvodából). Ha ez mégsem történik meg, az önkormányzatnál lehet fellebbezni.

Persze van úgy, hogy a szülő eleve nem is akarja a körzeti óvodába adni a gyermekét, hiába van közel. Ami nem is csoda, ha az intézmény a következő, egyébként meglepően őszinte fordulatokkal ajánlja magát: "a csoportszobák közül az egyik méreten aluli", "az intézmény udvara két részből áll: sajnos az utca felőli rész egyáltalán nem használható a légszennyezettség miatt", "hatalmas kerttel rendelkező villaépület, amely teljes felújításra szorulna", "a csoportszobák közül az egyik mérete megfelelő, a másik kisebb".

A nem körzeti óvodából viszont helyhiány miatt utasíthatják el a gyereket, a körzetiseket ugyanis mindig előnyben kell részesíteni, egy csoportba pedig legföljebb 25 gyermek vehető föl. Pedig óvoda tulajdonképpen lenne elég: számuk a 2001/2002-es tanév óta valamelyest csökkent ugyan, de ezzel egyidejűleg az óvodáskorú gyermekek száma is apadt.

- Csakhogy az óvodák nem feltétlenül ott vannak, ahol sok gyerek születik - mutatott rá Makár Barnabásné, a Pedagógusok Szakszervezete óvodai tagozatának vezetője. A másik ok, hogy vannak igen népszerű óvodák: a jó közlekedés, a parkos környezet, a felszereltség, vagy az óvó nénik jó híre igen vonzóvá tehet egy-egy óvodát. Ezekben emiatt túljelentkezés van, míg más, kevésbé közkedvelt óvodák konganak az ürességtől. A felkapott óvodák miatt több szülő lakcímváltozást is bevállal.

Makár Barnabásné emlékeztetett: korábban az óvodák gyakran nem tartották be a létszámkorlátot, és a megengedettnél jóval több gyereket vettek föl. Egy túlzsúfolt csoport azonban nem tesz jót sem a gyereknek, sem az óvó néninek. Ezért tavaly óta már csak a megengedett létszám után folyósítják az állami támogatást.

A jóhírû óvodákba is nagy a túljelentkezés
A jóhírû óvodákba is nagy a túljelentkezés
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.