A szombaton lezajlott parlamenti választások nyomán a Bolgár Szocialista Párt vezette Koalíció Bulgáriáért 31,6 százalékos eredményt ért el, szemben Szimeon Szakszkoburggotszki miniszterelnök jobbközép Nemzeti Mozgalmának 20,67 százalékával.

Harmadik helyen a török kisebbség pártja, a jelenlegi kormánykoalíció részét képező Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPS) áll 10,3 százalékkal. A szélsőjobboldali Attak (Roham) párt meglepetésre szintén részese lesz a következő parlamentnek, amelynek az eddigi eredmények alapján tagja lesz három jobboldali polgári formáció is. 

Ahmed Dogan, a DPS elnöke első nyilatkozatában valószínűbbnek ítélt egy balközép, semmint egy jobbközép koalíciót, bár a szocialistáknak a török kisebbség pártjával együtt sem lenne többsége.

Az 53 százalékos választási részvétel elmaradt a várakozásoktól. Megfigyelők szerint nehéz koalíciós tárgyalásokra kell számítani az új parlamentbe bekerült hét párt széttagoltsága miatt.

Bejutott egy szélsőjobboldali párt

Meglepően sok szavazatot szerzett a harcias nacionalista, kisebbség- és idegengyűlölő Attak (Roham) párt, és bejutott az ország parlamentjébe. A szavazatok 97 százalékának összeszámlálása után közölt eredmény szerint a bolgár szavazók 8,24 százaléka szavazott az alig két hónapja létező pártra, amely Volen Sziderov televíziós újságíró vezetése alatt vitriolos kirohanásokat intézett a kampány során az országban élő romák és törökök ellen, és követelte, hogy tiltsák ki a török nyelvű programokat a bolgár állami televízió műsorából. Az Attak meg akarná tiltani, hogy külföldiek termőföldet vásárolhassanak Bulgáriában, követeli, hogy lépjen ki az ország a NATO-ból, szakítsa meg kapcsolatait a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbankkal.

Az Attak kisebbség- és idegenellenes programjának viszonylagos sikere meglepetést keltett, mert Bulgáriát - más balkáni államoktól eltérően - elkerülték eddig az etnikai ellentétek a rendszerváltás utáni időszakban. Egyes elemzők szerint az Attak szavazói a piacgazdasági átalakulás vesztesei közül kerültek ki, akik félnek attól, hogy az Európai Unióba való belépés még több nehézséget hoz a számukra. 

Más elemzők úgy vélik, hogy az új választójogi törvény (is) ludas az Attak sikerében. A radikális nézetekhez vonzódó választók szavazatai eddig megoszlottak sok apró pártocska között. Az új választójogi törvény kiküszöbölte a töredékpártokat, s ezek szavazói egyesültek most az Attak támogatásában - vélekedett Kancso Sztoicsev, a Gallup közvélemény-kutató intézet politikai elemzője. 

A győztes szocialisták vezetője, Szergej Sztanisev úgy fogalmazott sajtóértekezletén, hogy az Attaknak "az elit elleni tiltakozás szavazatait sikerült begyűjtenie".  "Hangos, időnként hisztérikus" pártként jellemezte az Attakot, programját pedig "fasiszta jellegűnek" minősítette.  

Rumiana Bacsvarova, a Market Links közvélemény-kutató intézet igazgatója keményebben fogalmazott egy nyilatkozatában. "Megdöbbentő, hogy egy ilyen náci magatartású párt ennyire jelentős támogatást kapott" - mondta. Az összes többi parlamenti párt kizárt minden együttműködést az Attakkal.

(MTI)