A tilalom fenntartása melletti döntés ellenére, a szavazás során kiderült, hogy a 66 tagú szabályozó testület igencsak megosztott a kérdésben. Ráadásul, a mostani pozitív döntés is kétes értékű sikernek tekinthető csak, mivel a kereskedelmi vadászat tilalma ellenére egyre több bálna fog elpusztulni a világon.

Japán a tanácskozáson bejelentette, hogy a mostani évi 440 bálnához képest, amelyet egy tudományos kutatási program keretében pusztít el, csaknem kétszeresre növeli az e célra leölt állatok mennyiségét. Az Egyesült Államok ugyanakkor azt állítja, hogy korunk fejlett tudományos módszereivel a bálnák élő állapotban is megfelelően tanulmányozhatók.

Az IWC 1986-ban rendelte el a kereskedelmi vadászat tilalmát, mert az egyes bálnafajtákat már a kihalás veszélye fenyegette a több száz éves levadászás miatt. Az engedélyezés hívei szerint mára az állományok már eléggé regenerálódtak ahhoz, hogy a korlátozott vadászatot engedélyezzék. Japán és a tilalmat ellenző más országok jól tudták, hogy nincs esélyük a kétharmados többség megszerzésére a tanácson belül. Az egyszerű többséget szerették volna megszerezni, amellyel kifejezésre jutotta volna, hogy a helyzet kezd az ő javukra fordulni.

A tanácskozás utolsó napján az IWC megállapodott abban, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek az egyik legnehezebb kérdés megoldásában. Nevezetesen abban, hogy miként szabályozzák a bálnák kereskedelmi vadászatát akkor, ha majd egyszer a tilalom megszűnik. Azaz, ha a japánok egyszer mégis győznek.

(forrás: MTI)