Bukarest Erdélyt bünteti?
Calin Popescu Tariceanu kormányfő többször is azzal foglalt állást az észak-erdélyi (Nagyvárad-Brassó) sztrádaprojekt ellen, hogy Románia a 4. számú szállítási folyósón létrehozandó dél-erdélyi (Arad-Temesvár-Déva-Pitesti) autópálya megépítését vállalta, arra kell tehát az idei költségvetésben elkülönített 340 millió dollárt fordítani. Nemrég azonban a miniszterelnök elismerte: a dél-erdélyi autópályát az idén el sem lehetne kezdeni, hiszen ahhoz még a megvalósíthatósági tanulmányok sem készültek el. Akkor pedig miért kell elvonni az északitól az elkülönített pénzt, ha azt az összeget az idén a délire amúgy sincs mód elkölteni? Mégsem az lenne a baj az észak-erdélyi sztrádával, hogy azt - mivel versenytárgyalás nélkül adták oda építését az amerikai Bechtel cégnek - az EU rosszallja, hanem valami más?
Markó Béla RMDSZ-elnök, aki egyben a kormány miniszterelnök-helyettese a Népszabadságnak elmondta: a költségvetésben az észak-erdélyi sztrádára elkülönített összeget 213 millió dollárra csökkentették ugyan, de ez is arra kötelezi a kormányt, hogy ezután jó néhány évig hasonló összegeket áldozzon a projektre. A koalíciós partnerek azonban az észak-erdélyi autópályára nem akarnak áldozni. Rossznak tartanak mindent, amit az előző szociáldemokrata kormány elindított, így a Bechtel-szerződést is.
- Ha a szerződés rossz, azt már rég felül kellett volna vizsgálni. Most kezdték mondani, hogy egyik vagy másik záradéka nem jó. Miért kellett egy fél évet várni ezzel? A legelején egy hét alatt át lehetett volna nézni az egész szerződést - mondta Markó, majd hozzátette: az RMDSZ-t is érdekli, hogy törvényes-e ez a szerződés, és ha nem az, módosítani kell. De mindez nem érintheti az észak-erdélyi autópályát.
A miniszterelnök-helyettes szerint az RMDSZ és a demokrata-liberális kormánytöbbség, illetve Traian Basescu államelnök között Románia infrastrukturális fejlesztési prioritásaival, a stratégiával kapcsolatosan is komoly viták vannak.
- Az államelnök számos nyilatkozatából kiderült - és láthatólag a miniszterelnök is egyetért ezzel -, hogy ők továbbra is a déli fejlesztésekre koncentrálnak. Mintha nekik az észak-erdélyi autópálya már túlságosan északon lenne. Ők Bukarestből nézik a világot, miközben így igaz, a 4-es közlekedési folyosó építése el sem kezdődött - hangsúlyozta Markó. Rámutatott: a miniszterelnök azt mondja, Romániában az a baj, hogy elkezdenek dolgokat, majd abbahagyják őket, és másba fognak. Eközben éppen ő az, aki arról beszél, hogy az észak-erdélyi autópályát, amelyet már elkezdtek, abba kellene hagyni, és helyette a délit kellene elkezdeni.
Markó szerint megtörténhet, hogy a vita valójában az alvállalkozói szerződésekért folyik, amelyeket a Bechtel az elmúlt ciklusban feltehetően a volt szociáldemokrata kormánypárthoz közel álló cégekkel kötött. - A szerződéseket felül kell vizsgálni, de a fürdővízzel nem lenne szabad a gyereket is kiönteni!
A másik oka a koalíciós vitának az erdélyi infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos. A székelyföldi és az erdélyi utak nagy része szinte járhatatlan, és pénz a kátyúk betömésére sincs. Infrastrukturális fejlesztésre a pénzügyminisztérium nem képes forrásokat felkutatni. A dolgokat nehezíti, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) alacsony, 0,7 százalékos költségvetési deficitre akarja Romániát rákényszeríteni. A privatizációs bevételeket pedig nem lehet másra fordítani, mint adósságtörlesztésre.
- Romániában gazdasági stabilitás és növekedés van. De az IMF éppen ezért attól tart, hogy a fogyasztás megugrik, a gazdaság túlhevül. Lehet, hogy ebben is van igazság. Meg kellene keresni a lehetőséget arra, hogy ebből a bűvös körből kitörjünk - tette hozzá Markó Béla.
