Magyarország legismertebb és leglátogatottabb fürdőhelye a Balaton. A korábbi években a sekély vízszint és az algásodás miatt panaszkodtak az üdülők, az idei tapasztalatok és előrejelzések viszont tartósan jó minőségű vizet ígérnek a nyárra.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az egészségügyi minisztérium területi szervezetei - a környezetvédelmi felügyelőségek és az ÁNTSZ-ek segítségével - működtetik a nyári üdülési szezon idején a Balaton és a Velencei-tó információs és tájékoztató rendszerét, amely számos naprakész adattal szolgál a két vízi paradicsomról. A környezetvédelmi tárca honlapján megtalálható adatbázisban szerepel többek között a vízminősítés is, amit a kétheti gyakorisággal készített mintavételek alapján az illetékes megyei tisztiorvosi szolgálatok - az Európai Unióban alkalmazott előírások alapján - adnak ki. A vízminőségi adatokat nemcsak a világhálón, hanem a vizsgálati rendszerbe bevont strandokon is nyomon lehet követni.

A Balaton vízminősége - az akkreditált laboratóriumok vizsgálati eredményei és a területileg illetékes tisztiorvosi szolgálat minősítései alapján - jelenleg öszszességében kiválónak tekinthető. A vizsgált harmincnégy legnagyobb balatoni strand közül jelenleg egyedül a balatonfűzfőinek van csupán "megfelelő" minősítése, a többi fürdőhelyé: "kiváló". A Velencei-tavon valamivel nagyobb a szórás: a 15 vizsgált strand közül kilenc kapott kiváló vízminősítést, hat bizonyult megfelelőnek. Az információs és tájékoztató rendszerbe nem tartozó balatoni strandok között sincs fürdőzésre alkalmatlan, a legtöbb helyen kiváló a vízminőség, csupán minden ötödiknek "megfelelő" a minősítése.

A Tisza-tónál hat szabad strand üzemel: Tiszafüreden, Poroszlón, Sarudon, Tiszanánán, Abádszalókon és Kiskörén. A víz minősége jelenleg mindenütt kiváló. A strandszezon június elejétől augusztus végéig tart.

A Fertő tónak - Európa legnagyobb szikes tavának - a magyar szakaszon egyetlen vízi telepe van: Fertőrákoson. A kirándulók, üdülők itt fürdésre is használhatják az egyébként sekély vizet.

A nagy folyók közül a Duna főága - a ráckevei rész alsó szakaszát kivéve - bakterológiai szempontból fürdésre alkalmatlan. Ez nem jelenti azt, hogy elvileg nem is lehet fürödni a Dunában. A természetes fürdőkről szóló rendelet szerint ugyanis ahol a hatóságok nem tiltják a fürdőzést, ott az emberek saját felelősségükre bemehetnek a vízbe. A Dunán pedig nincs mindenütt kitéve a "Fürödni tilos" tábla. Egyébként a természetes vizeken a fürdőhelyeket az önkormányzatok jegyzői jelölik ki.

Tolna megyében - ahol a Duna bakteriális fertőzöttsége meghaladja a megengedett mértéket - sokan fürdenek a folyóban. Dr. Bocskai Tünde, az ÁNTSZ Tolna megyei intézetének közegészségügyi osztályvezetője azt mondta: a megye területén nincs kijelölt strand. Megjegyezte: például a Dunaföldvárnál vett vízminták évek óta azt mutatják, hogy a víz szennyezett, felelőtlenség fürödni benne - mégis sokan megmártóznak a Dunában, annak ellenére, hogy azt táblák is tiltják.

A Mosoni-Duna szabad strandjai közül Halásziban megfelelő, Mosonmagyaróváron és Dunaszigeten kiváló minősítést kapott a víz. Győr két szabad strandja közül az egyiken ugyancsak kiváló, a másikon megfelelő a víz minősége.

A Tisza felső szakasza, valamint a Kisköre-Szolnok közötti része bakterológiai szempontból általában megfelelő, viszont Szolnok alatt és Szeged környékén erősen szennyezett a víz. Csongrád megyében, a Tisza mentén az elhúzódó áradásból adódó magas vízállás miatt eddig egyedül a csongrádi Körös-torok strandját jelölte ki a város jegyzője fürdőhelynek - ám egyelőre nem szabad itt fürödni, mert a víz minőségének vizsgálata még tart. A szentesi és a mindszenti strandokon a kijelölés szakhatósági eljárása van folyamatban. Kiss Edittől, a tisztiorvosi szolgálat megyei közegészségügyi osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy nem csak ott vizsgálják a víz minőségét, ahol a strand kijelölése már megtörtént: az ÁNTSZ a fürdőzők által rendszeresen látogatott partszakaszokon havonta tart hatósági ellenőrzést. Ha rossz a víz minősége, értesítik az adott település jegyzőjét, aki fürdési tilalmat rendelhet el.

A szakemberek szerint a folyók szennyezettségét mindenekelőtt a korszerű szennyvíztisztítás hiánya okozza. Budapesten a szennyvizeknek csupán a húsz százalékát tisztítják, Szolnokon, Szegeden, Dunaújvárosban nincs tisztítás.

Jó hír viszont, hogy Győrött - ahol eddig csak mechanikai szennyvíztisztító működött - még az idén ősszel megkezdheti próbaüzemét az ISPA-pályázat segítségével létesített biológiai tisztító. Eredics Imre győri alpolgármester szavai szerint a beruházás eredményeképpen 97-98 százalékosan tiszta, csaknem ivóvíz minőségű víz juthat a Dunába.