Tovább tarthat az évtizedes vita
A 386 fős parlamenti létszámban a rendszerváltás előtti Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon állapodtak meg a pártok. Bár Tölgyessy Péter folyamatosan figyelmeztetett a túl nagy létszám hátrányaira, a többi párt úgy vélte, "ideiglenesen, egy alkalomra készül" a választási szisztéma - emlékezett vissza a kezdetekre az MTI-nek nyilatkozó Wiener György, az MSZP e témában jártas politikusa. Az eredetileg tervezett létszám ennél kisebb volt, ám az MSZMP kérésére az egyéni választókörzetekben elnyerhető mandátumok számát felemelték 152-ről 176-ra. Emögött olyan számítgatások álltak (erős egyéni jelöltek kontra pártszimpátia), amelyek a mai napig is szinte lehetetlenné teszik a megállapodást a kisebb parlamentről.
A mostani rendszerben 176 képviselő juthat be egyéniben, 152 pártja területi listájáról, 58 pedig az országos kompenzációs listáról, ami az egyéni választások aránytalanságát hivatott ellensúlyozni. Ha a parlament zsugorodik, az arányosítás sem lesz tökéletes. A kisebb pártoknak az az érdekük, hogy kevesebb legyen az egyéni hely, és több a pártra leadott voksok alapján osztott parlamenti szék. Kivételes ugyanis, hogy valaki a két nagy párt jelöltjeit le tudja győzni.
Ezt nyíltan kimondta Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, bejelentve: pártja az egyéni jelöltekre történő voksolás helyett a listás szavazást preferálja. Ennek oka pedig az, hogy az egyéni jelöltekre történő szavazás során is a pártpreferencia alapján döntenek a szavazók, s így nagyobb támogatottságú pártok aránytalanul több egyéni jelöltet tudnak bejuttatni az Országgyűlésbe.
Elvileg Herényi álláspontját kellene osztania a Szabad Demokraták Szövetségének is, a liberálisok azonban - következetesen maradva a rendszerváltás óta hangoztatott álláspontjuknál - az egyéni körzetekre helyeznék a hangsúlyt, és megszüntetnék a megyei listát: a 250-re zsugorított parlamentben 152 egyéni képviselő lenne, és csak 98-an kerülnének be országos listáról. Ezzel most nem járna jól az SZDSZ, ám érvelésük szerint egyszerűbb, arányosabb, igazságosabb lenne a rendszer.
A nagy pártok közül az MSZP 290 fős Országgyűlést szeretne, amelyben 145 egyéni és 145 listás hely lenne, ezeket egyetlen fordulóban osztanák el. Ezt azzal indokolták, hogy kiiktatnák a második forduló előtt a pártok közti - a választói akaratot gyakran figyelmen kívül hagyó - taktikázást. Az egyfordulós rendszert csak az MDF támogatja (olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb), az SZDSZ és a Fidesz nem. A nagyobbik ellenzéki párt 200-250 fős parlamentet szeretne, hangsúlyossá téve az egyéni körzeteket.
A várhatóan jövő héten összeülő egyeztetés előtt itt tartanak most. Mindenesetre az indulás biztató: míg 1999-ben, amikor bizottság is alakult a kérdés megvizsgálására, az MDF még egyáltalán nem akarta csökkenteni a létszámot, az MSZP 304, a Fidesz 290, az SZDSZ pedig 250-300 helyről beszélt, mára lejjebb mentek a számok. A megegyezés esélyét többen abban látják, hogy az új rendszer csak 2010-ben lépne életbe, azaz nem az aktuális érdekek döntenének.
