Ellepik-e a környéket a biztonságiak? Mond-e legalább egy pár mondatot franciául? - találgatták csütörtökön kora reggel Brüsszelben, az Európai Parlament (EP) környékén, várva a brit miniszterelnököt, aki szombaton még a csúfos EU-csúcs első számú bűnbakjaként távozott a belga fővárosból. A két kérdésre két nem a válasz: lehetett mozogni az őrző-védőktől, Tony Blair pedig az első szótól az utolsóig angolul beszélt. (Beszédírói - akik szerint egyébként Javier Solana EU-főkülügyér keresztneve Xavier - úgy vélhették: a múlt heti francia-brit összecsapás után nem szerencsés szájára vennie Moliere nyelvét.)

Mintegy húszperces felszólalásában a kormányfő békülékenyen igyekezett vázolni az egy hét múlva következő soros brit elnökség célkitűzéseit. Noha bírálóira - a büdzsékudarcért őt hibáztató Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfőre, a leköszönő soros EU-elnökre és Gerhard Schröder német kancellárra - név nélkül utalva kifejtette: nem sértegetésekkel kell vitázni Európáról. A korábban neki szegezett vádakra válaszul arról beszélt: nem a "szabadpiaci" és a szociális Európa közötti vitáról van szó. A szociális és a gazdasági Európának egymást kell támogatnia. A munkáspárti politikus azt mondta: "Szenvedélyes Európa-párti vagyok. Mindig is az voltam. ... Soha nem fogadnék el egy olyan Európát, amely egyszerűen egy gazdasági piac." Egyben emlékeztetett: már 1975-ben is az Egyesült Királyság EK-tagságára szavazott. A szociális modellről mindamellett azt mondta: miféle modell az, amely 20 millió európai munkanélkülit jelent, s ahol a világ húsz vezető egyeteme közül csak kettő van ezen a földrészen? (Schröder a polémiát folytatva a Bild csütörtöki számában úgy fogalmazott: "az, aki úgy hiszi, hogy nemzeti önzésből, vagy populista szándékoktól vezérelve szét lehet rombolni ezt a modellt, vétkezik a jövendő nemzedékekkel szemben.")

Blair tagadta, hogy a múlt heti EU-csúcson rajta múlt volna a büdzsémegállapodás. Ő az első brit vezető - mondta -, aki egyáltalán hajlandó tárgyalni a Londonnak járó különleges visszatérítésről (jelenleg egyébként évi 5,3 milliárd euró). Azt sem ismerte el, hogy pénteken egy éjszaka alatt meg akarta volna reformálni a közös agrárpolitikát (KAP), legfeljebb a lehetőséget kereste az "ésszerűbb" költségvetésre. Tovább bírálta ugyanakkor a KAP-ot. Szavai szerint London törekszik a büdzsémegállapodásra, a versenyképesség fejlesztésére, s arra, hogy tető alá hozza a Bolkestein-irányelvet és a munkaidő-direktívát. (Blair mindkettőben a legliberálisabb állásponton van.)

Miközben az unió vezetői újabban visszafogottan nyilatkoznak az EU további bővítéséről, Blair szerint ebben "nem veszélyt kell látni, mintha olyan nulla összegű játszma volna, amelyben a régi tagok vesztenek, ahogy az újak nyernek - hanem egy rendkívüli, történelmi lehetőséget a nagyobb és erősebb unió építésére." Külön kiemelte az EU kötelezettségeit Horvátországgal és Törökországgal szemben (miközben előbbieket főleg éppen a britek tartják parkolópályán.)

A vitában felszólaló Szájer József EP-képviselő (Fidesz) egyetért Blair programjának fő irányaival, de szerint a KAP reformját a belső egyenlőtlenség felszámolásával kell kezdeni: "kapja meg a lengyel, a magyar, az észt paraszt is azt a támogatást, amely az osztrák, francia és brit társának jár". Ennél élesebben fogalmaz Tabajdi Csaba (MSZP), úgy vélve: "a KAP finanszírozását át kell gondolnunk, de Tony Blair támadását keményen vissza kell vernünk. Ha nem lesz rá elegendő forrás, nem tudjuk megvédeni az európai gazdákat, és félő, hogy hamarosan nem lesznek európai termékek a boltokban, mert kiszorítják azokat a brazil és kínai áruk." - A mezőgazdasági költségvetés további szűkítése lehetetlen helyzetbe hozná a tíz új tagállam gazdáit, akik végleges versenyhátrányba kerülhetnek - állítja Tabajdi.

A brit pozíció a fő költségvetési tételekkel kapcsolatban egyébként a következő.

Brit visszatérítés: lehet róla tárgyalni, de csak akkor, ha a KAP 2002-ben rögzített számait is megbolygatják. A "brit csekk" a 2000-6-os évek átlagában 4,6 milliárd euró, az EU-csúcson 5,5 milliárdon javasolták a befagyasztását. Ha megmarad, 2013-ra 7,3 milliárdra nő, harmadát a franciák állják.

KAP: a mezőgazdaságra fordított összegeket 2002 októberi Schröder-Chirac megállapodásban fixálták. A hét évre mintegy 871 milliárd eurós EU-büdzsé 40 százalékát teszi ki. Az EU-összesített bruttó nemzeti jövedelemnek (GNI) viszont csak a 0,41 %-a, miközben az agrárszektor a GNI több mint 2 %-át termeli meg. A keret negyede a franciákat illeti, a brit bevétel nem jelentékeny.

Versenyképesség, kutatás: miután az uniós "torta" főbb szeletei (KAP, felzárkóztatási alapok) nehezen bolygathatók, a luxemburgi elnökség - Brüsszel nagy bánatára - éppen ebben javasolta a legnagyobb lefaragást. A britek valószínűleg "visszapumpálják" a tételt.

Tony Blair