Libamáj az újabb kínai hungarikum
A kínai libamáj, húsliba és libatoll néhány éven belül kiszoríthatja piacairól a magyar termékeket - aggódnak az ágazatban dolgozók. Az ügy pikantériája, hogy a kínai offenzíva "előkészítésében" némi szerepet vállalt Medgyessy Péter utazó nagykövet is. Mint arról lapunkban beszámoltunk, május közepén az exkormányfő jelenlétében írtak alá egy kínai-magyar vegyesvállalat létrehozásáról szóló egyezményt. Ez a cég - a Mongo Lúdipari Kft. - Belső-Mongóliában egyebek mellett libatelepet, egy vágóhidat, egy készételgyártó üzemet és egy tollfeldolgozót létesítene. A tervek szerint a vállalkozás 2010-re már 20 millió libát és 40 millió kacsát állítana elő mai áron számolva összesen 94,7 milliárd forint értékben. Szakértők szerint ez az árumenynyiség körülbelül megegyezik Magyarország és az ugyancsak libanagyhatalomként számon tartott Lengyelország együttes éves kibocsátásával. És ez csak egy vállalkozás lenne a sok közül! Értesüléseink szerint ugyanis a neves lúdtartó francia cégek már szintén jelen vannak az ázsiai országban, sőt a segítségükkel előállított, jó minőségű libamáj már meg is jelent a környező országok piacain.
A készülődő beruházás híre felborzolta a kedélyeket az amúgy sem rózsás helyzetben lévő magyar lúdágazatban. A feltámadó indulatokat jellemzi, hogy a libatartó vállalkozások körében egy hónapja névtelen levél kering, amely így fogalmaz: "Ahogy a Belső-Mongóliában beüzemelt gyárak elkezdik ontani a liba- és kacsatermékek soha nem látott nagyságrendű ajánlatait a meglévő európai felvevő piacokra, attól kezdve az egyébként csökkenő magyar és lengyel eladások versenyképesség hiányában halálra ítélődnek." A levélíró egyébként a rendszerváltás óta az ágazat nagy részét uraló, csak a profitot szem előtt tartó, a magyar érdekeket semmibe vevő nagyvállalkozókat teszi felelőssé a készülődő veszedelemért. A névtelenségbe burkolózó szerző sérelmezi, hogy a magyar kormányok (jelen esetben Medgyessy Péter) rendre aszszisztálnak milliárdok kimentéséhez.
Ennél óvatosabban fogalmaz Látits Miklós, a Magyar Lúdszövetség titkára. Szerinte ma még nehéz kiszámítani, milyen hatása lehet a kínai-magyar vegyes vállalatnak a piacra. A társaság ugyanis elsősorban az orosz és a kínai fogyasztók igényeit szeretné kielégíteni. A szakember azonban hozzáfűzte: olyan nagy mennyiségű áruról van szó, amely az ázsiai piacokról kijutva komoly értékesítési gondokat okozhat a magyar termelők számára. Látits Miklós úgy látja, tenni nem sokat lehet. Ha ugyanis nem magyar, akkor más nemzetbeli vállalkozások nyújtanának segítséget a vállalkozás elindításához. A lapunk által megkérdezett, névtelenséget kérő lúdtartó cégek szerint a kínai libatartás fejlődése már rövid távon komoly érvágás Magyarország számára. Az olcsó kínai libamáj ugyanis elhódíthatja a jól fizető japán vevőket, akik eddig az európai ár duplájáért is megvették a magyar libamájat.
Nem érti a magyar aggodalmakat a kínai-magyar vegyes vállalatban részt vevő egyik magyar társaság, a Hortobágyi Lúdtenyésztő Rt. vezetője. - A kínaiakat nem lehet megállítani. Ha mi nem működünk együtt velük, megteszi más - nyilatkozta lapunknak Varga Ferenc vezérigazgató. A magyar vállalkozás ezért döntött úgy, hogy szaktudásával segít a vállalkozás elindításában. Varga Ferenc hangsúlyozta: szó sincs milliárdos befektetésről, cége ugyanis eddig egyetlen fillért sem költött még a közös vállalkozásra, és a jövőben is csak minimális, legfeljebb néhány millió forinttal segíti a tervek megvalósulását. A hazai lúdágazat jövőjét Varga Ferenc szerint nem veszélyezteti a Mongo Kft. Ők ugyanis csak húsliba tartására alkalmas telepek létesítését segítik. A májliba tartásához szükséges ismeretek átadásában francia vállalkozások jeleskednek. Ezen túl a vezérigazgató elmondta: Kínában már most is 200 millió darab libát tartanak, de Európába onnan eddig nem érkezett se hús, se máj, se toll. Ez persze nem jelenti azt, hogy 5-6 év múlva nem is fog - figyelmeztetett a vezérigazgató. A kínai-magyar vegyes vállalat egyébként még mindig csak szerveződik, az építkezés valószínűleg ősszel kezdődik.
Mindenesetre a libából élő vállalkozások aggodalma érthető, hiszen ha kiszorulnak eddigi piacaikról, termékeiket máshol nem nagyon lehet eladni. A liba mája és húsa ugyanis csak azokban az országokban keresett, ahol hagyománya van ezek fogyasztásának. A májat így főként a francia vevők keresik, a liba húsát pedig Szent Márton napjától karácsonyig a németek vásárolják. A libamájért a külföldi vevők tavaly kilónként átlagosan 4060 forintot fizettek, az egész liba kilója pedig átlagosan 600 forintot hozott az exportőr konyhájára. Az árakból is látható, hogy a libamáj nem olyan élelmiszer, amelyet egy átlagos magyar család megengedhetne magának, így semmi remény arra, hogy a kínai termék miatt itthon maradó májat vagy pecsenyelibát belföldön értékesíteni lehet.
