Schapelle Leigh Corby huszonnyolc éves ausztrál állampolgárt drogcsempészet vádjával nemrégiben húszévi börtönre ítélte egy indonéz bíróság. Az ügy mind Ausztráliában, mind Indonéziában szélsőséges izgalmakat kavart. Bár Corbyt a törvények szerint akár halálra is ítélhették volna, a bírói gyakorlathoz képest igen súlyos büntetést kapott. Ebben jakartai újságírók szerint óriási szerepe volt annak az indonézellenes kampánynak, amely az ausztrál médiában a történetet kísérte.

A folyamat mellesleg öngerjesztő jellegű volt, hiszen az egyébként sem kifejezetten ausztrálbarát indonéz média szintén megtette a magáét. Corby pártolói, a család, a barátok és a szimpatizánsok valószínűleg nem is tudták, milyen rosszat tesznek a lánynak, amikor gerjesztették a feszültséget. Az ausztrál kormányra igyekeztek nyomást gyakorolni, mert azt hitték: Canberra bármit el tud intézni.

A nyomozók által Corby ellen felhozott bizonyítékok az egész folyamatban az elégségesnél többnek tűntek. Az időközben fellebbezéssel élt lány viszont végig azt állította, hogy a 4,1 kilogramm marihuánát mások csempészték a csomagjába. Az ausztrál lapok is közölték azt a tíz érvet, melyet vele szemben felhoztak, s a vita nem is igazán erről szólt. Egyszerűen nem bíztak az indonéz igazságszolgáltatásban - sem a rendszerben, sem az emberekben. S olyan nagyon pontosan nem is tudták megmondani, miért. Ahhoz, hogy ennek valaki a mélyére láthasson, ahhoz már a blogirodalomban kellett elmélyedni, melynek egy terjedelmes szeletében nyíltan elszabadult a rasszizmus. Itt tetten érhető a válasz: azért nem bíznak az indonézekben, mert "azok olyan emberek, akikben nem lehet megbízni". S persze nem lehetett nem észrevenni azt a méla undort, amellyel az indonéz lapok kezelték a Corby-ügyet.

A hátsó-indiai térségben a gyarmati időkből megmaradt masszív fehérellenesség következményeit a hétköznapokban az ausztrálok viszik el, Lee Kuan Yu volt szingapúri vezető halhatatlan szavaival: "a Csendes-óceán söpredéke". A helyzet mégsem ennyire egyszerű, hiszen Ausztrália, ha nem is könnyen jutott el idáig, egyre inkább igyekszik beilleszkedni a térség struktúráiba. Ráadásul minden tekintetben regionális hatalom, amely komolyan segélyez, s gyorsan segít, amikor baj van. Sokan, szintén természetesen, ebben mindig veszélyt szimatolnak. Ami tény, hogy Canberra a liberális szavakon és a félig sem sikerült gesztusokon kívül nem sokat haladt az őslakosság felemelése, s esélyeinek javítása terén. Ma ez már nem is olyan egyszerű feladat, oly mértékben elesett és leszakadt csoportokról van szó. S ami szintén tény, ebben azért, ha többnyire kimondatlanul is, ott van az, amit időtlen idők óta gondolnak az őslakosságról. S a tágabb térségben ezen az alapon ítéltetnek.

A drogcsempészettel vádolt Corby a börtöncellában