A városházán nem lesz várospláza
Az üresen álló bazársor bontása - amelyre a műemlékvédelmi hivatal már megadta az engedélyt - ekkor kezdődhet el. A területre vonatkozó nemzetközi hasznosítási pályázatot pedig még az idén kiírhatja a főváros. Addig egyfajta parkot, közösségi teret alakítanak ki a városháza hátsó udvarán és a bazársor helyén - mondta lapunknak Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ), városrehabilitációért felelős főpolgármester-helyettes.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal májusban engedélyezte, hogy a főváros elbontsa az immáron üresen álló bazársort, amelynek egykori bérlőit csak évekig tartó hercehurca után tudták távozásra bírni. A KÖH 14 pontban sorolta feltételeit, ezek között szerepelt a Főpolgármesteri Hivatal - jelenleg leginkább belső parkolóként használt - hátsó udvarán lévő középkori városfal védelme. (Ezt mindeddig úgy oldották meg, hogy az árokban húzódó falat egyszerűen befóliázták.) A fővárosnak tehát zsebében a bazársor bontási engedélye, a dózerolás viszont csak akkor kezdődhet, ha engedélyt kaptak a városfalvédő kerítésre. Ennek tervei készen állnak, a napokban benyújtják a kérelmet az engedélyre - tette hozzá a főpolgármester-helyettes.
Látszik az alagút vége - fogalmazott a politikus arra utalva, hogy a végleges projekt megvalósításáig parkot alakítanak ki a területen. - Negyedszázada első alkalommal fordul elő, hogy a városháza megnyílik a nagyközönség előtt - érzékeltette Ikvai. Hivatalosan ugyanis nem közpark épül, hanem "a közforgalom előtt ideiglenesen megnyitott magánterület". A bazársor helyén - az egykori Mignon presszó és a Gerlóczy utcai tűzoltóság közötti járdaszakaszon - díszburkolatot építenek, a megnyitott udvaron pedig utcabútorokat és dézsás hársfákat helyeznek el. Mindez optimális esetben idén őszre valósulhat meg.
A park addig marad, amíg nem találnak befektetőt a területre. A főváros azt szeretné - jelezte Ikvai -, ha egyfajta belső, átriumos tér alakulna ki, ahová becsatlakozhatnának a környékbeli turistaútvonalak, és ahol "igényes városi funkciók" kaphatnának helyet. Bevásárlóközpontot - ahogy Ikvai forgalmazott, városplázaprojektet - semmiképpen nem támogatna Budapest szívében a főváros, inkább városi agórát hoznának létre, könyvtárral, mozival, kávézókkal, kulturális létesítményekkel, "amelyek egy normális város belvárosába illenek". Ikvai nyomatékosította, hogy rendkívül nívós építészeti megoldást várnak a városháza-projekt pályázatára jelentkezőktől. A főváros már készíttetett ingatlanhasznosítási szakvéleményt a területre, ez határozza meg azokat a fejlesztési célokat, amelyek közül választ majd a városházán a nagyprojektek kezelésére létrehozott bizottság.
A körúti bazársor, valamint a városházatömb hátsó részének hasznosítására már több mint húsz éve születtek tervek. Az 1980-as évekből származó elképzelések szerint a városháza telkének Károly körúti része alá szánt mélygarázs a Madách sétány egyik meghatározó eleme lett volna. Volt olyan ötlet is, hogy építsék újjá a hivatal egykori teljes épületszárnyát, amely a háborúban bombatalálatot kapott, és felső két szintjét le kellett bontani. A legutóbbi, 2000-ben készült tervek szerint 850 férőhelyes mélygarázs épült volna e helyen, irodai és kereskedelmi funkciókkal. Néhány éve az egyik ismert budapesti bevásárlóközpont építtetője is érdeklődött a fejlesztés iránt, de nem jutott dűlőre a fővárossal.
