A vállalkozóként is tevékenykedő Kapolyi László a Fidesz kérdésére bejelentette, hogy saját vállalkozásban akar vízlépcsőt építtetni a Tiszára.

Egy Fidesz-képviselő sajtótájékoztatón nyilvános kérdést tett föl arra vonatkozóan, hogy Baráth Etele és Kapolyi László a magyar kormány álláspontját képviselte-e akkor, amikor azt mondták egy ukrán delegációnak, hogy a Tisza kárpátaljai szakaszán vízlépcsőket kellene építeni.

Kapolyi László válaszul közölte: nem a magyar kormányálláspontot képviselte a látogatáson, elképzeléseit pedig saját beruházásaként kívánja megvalósítani. Hozzátette azt is, nem a Tiszán, hanem annak mellékfolyóin akar tározókat létrehozni ukrán partnereivel.

Parragh Dénes fideszes képviselő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tárca nélküli miniszter és a szocialista képviselő áprilisban az ukrán miniszterelnök-helyettes által vezetett delegációval tárgyalt Munkácson. Ennek a tárgyalásnak az egyik fő témája a Tisza komplex fejlesztése volt, és "a magyar fél előadta azon elképzelését, hogy a Tisza kárpátaljai szakaszán vízlépcsőket kellene építeni". Kapolyi László a tárgyalások utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tározók energiatermelést is szolgálnának, és a cél az lenne, hogy az árvízi védekezést összekapcsolják az energiatermeléssel.

A fideszes politikus választ vár arra, hogy ezen a tárgyaláson az energiatermelésre is alkalmas víztározók létesítése hivatalos javaslat volt, vagy pedig személyes vagy üzleti tárgyalás részét képezte. Arra is választ vár, miként fordulhatott elő, hogy az ágazatét felelős szakminisztérium nem kapott meghívást erre a találkozóra.

Parragh Dénes feltette a kérdést Gyurcsány Ferencnek, hogy felelős kormányzásnak tartja-e azt, ha kormányának tagjai nemzetközi tárgyaláson szakmailag kidolgozatlan, részleteiben ismeretlen, szakmai és kormányzati oldalról nem elfogadható koncepciót javasolnak a külföldi félnek.

Kapolyi László az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: "nem magyar kormányálláspontot képviseltem", és "nem azt mondtam, hogy a (...) Tiszán vízlépcsőket kell építeni". Hozzátette: nem vízügyi szakemberként, hanem az energetikával évek óta foglalkozóként vett részt a találkozón.

A vállalkozóként is tevékenykedő politikus emlékeztetett arra, hogy már több mint tíz éve dolgozik az ukrán energiaiparban. Elmondta, tervei szerint a Tisza mellékfolyóin olyan tározókat kellene építeni, amelyek egyúttal energiát is termelnek. Mint mondta, ezek megfelelnek a Nyugat-Európában számos helyen alkalmazott tározós vízenergia-termelési módszereknek.

"Ehhez egy szem magyar állami pénzt nem használtam fel, ez az én saját befektetésem" - szögezte le Kapolyi László.

Kitért arra is, hogy a Tisza egyik mellékfolyóján működő erőmű teljesítményének bővítésére is javaslatot tett. "Ez egy európai villamos energia rendszerrel is kommunikáló tározós vízerőmű lenne" - közölte.

Véleménye szerint Parragh Dénes "felelőtlen" állításai nagy mértékben befolyásolhatják a programban érintett külföldi befektetők tárgyalási pozícióit.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a tervek "a magyar állásfoglalástól (...) teljesen függetlenül" valósulnak meg, a programba "egyedül az ukránok szólhatnak bele".

Baráth: árvízvédelemről van szó

A magyar elképzelések nem tiszai gátépítésről szólnak, hanem a mellékfolyókon létesíthető víztározókról - reagált hétfőn Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter.

Baráth tudatta, hogy a magyar elképzelések az árvízvédelem javításán kívül energiagazdálkodási szempontból is előnyösek lennének hazánk számára.

Közleményében a miniszter emlékeztetett arra, hogy május 12-13-án delegációvezetőként az ukrán-magyar határ mentén fekvő régiók, megyék vezetőinek meghívásának eleget téve vett részt egy tájékozódó utazáson Ukrajnában. A látogatás célja az volt, hogy feltárja a hazánk uniós tagsága nyomán elérhető közösségi támogatásokból megvalósítható kárpátaljai fejlesztéseket.

A tárgyalások során felmerült annak kérdése, hogy érdemes-e közös munkacsoport felállítása a lehetséges fejlesztési irányok felderítésére, köztük az árvízvédelem és az energiatermelés lehetőségeinek vizsgálatára. Magyar szemszögből az árvízvédelem az egyik legfontosabb megoldandó probléma a térségben, mivel az elmúlt hat évben két alkalommal is több mint négyszáz hazai települést sújtott az árvíz.

A magyar küldöttségben jelen volt Kapolyi László országgyűlési képviselő, aki bemutatta a harkovi egyetem kutatóival közösen mintegy hatéves munkával kidolgozott tározó projektet, amely egyszerre képes enyhíteni az árvízvédelemmel kapcsolatos hiányosságokon és környezetkímélő megújuló energiát szolgáltatni az országok számára - olvasható Baráth Etele közleményében.

A tárca nélküli miniszter - mint közleményéből kitűnik - a fejlesztési elképzeléseket formába öntő és a fenti projektet elbíráló munkacsoport vezetőjének Gilyán Györgyöt, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közigazgatási államtitkárát javasolta a miniszterelnöknek.