A kutatók már régóta tudják, hogy a nagyon korai embriókból vett őssejtek esetében fennáll a rák kockázata. Amíg ezek a sejtek nem fejlődnek specializáltabb szövetekké, agresszív - teratómáknak nevezett - daganattá alakulhatnak, ha kísérleti állatokba juttatják be őket. Egészen mostanáig széles körben azt vallották, hogy a felnőttek csontvelőből származó őssejtjei nem hoznak létre rákos sejteket. A legutóbbi vizsgálatok azonban azt sugallják, hogy ezek a sejtek csak akkor biztonságosak, ha a testen kívüli osztódásuk számát korlátozzák.

Egy spanyol kutatócsoport zsírszövetből származó emberi mezenchima (embrionális kötőszöveti) őssejteket szaporított nyolc hónapon keresztül. Ezen időszak alatt a sejtek 90-140 alkalommal osztódtak. Amikor állatokba ültették be őket, a legöregebb őssejtek rákos megbetegedést okoztak.

A tenyészetben szaporított őssejtek feltehetően azért rákosodnak el, mert elkezdik termelni a telomeráz nevű enzimet, ami a sejteket "halhatatlanná" (korlátlan szaporodóképességűvé) teszi. Egy dán kutatócsoport éppen ezt bizonyította be kísérleteivel: azt tapasztalták, hogy a mezenchima eredetű őssejtekben levő telomeráz gén állandó bekapcsolása rákos sejtekké változtatta az őssejteket. Bár a kísérletet mesterséges körülmények között hajtották végre, a kutatók szerint ez egyértelműen bizonyítja, hogy az őssejtek tumorképző sejtekké képesek alakulni.

Az őssejtek, úgy tűnik, egészen addig biztonságosan alkalmazhatók, amíg el nem kezdik termelni a telomerázt. A spanyol kutatók szerint ez körülbelül hatvan generációt jelent, de további kutatásokra lenne szükség a biztonsági határ megállapításához. A fenti eredmények felhívják a figyelmet az őssejtek alkalmazásának potenciális veszélyeire, s hangsúlyozzák, hogy terápiás célú felhasználásuk előtt biztonsági szempontból mindenképpen szükséges tesztelni az őssejteket.

Leértékelõdhetnek az õssejtbankok készletei