Harc a hazafias törvényért
Amikor a nagy tűzerejű lőfegyverek kereskedelmi forgalmának Bill Clinton elnöksége idején bevezetett tízéves tilalma lejárt, a Fehér Ház csak hümmögött, és széttárta nem létező karjait: - Hogy rohan az idő, ez ellen sajnos nem tehetünk semmit. Most viszont, hogy az év végén a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán sebtében, gyakorlatilag vita nélkül elfogadtatott Patriot Act (hazafias törvény) tizenhat passzusát fenyegeti az enyészet, George W. Bush hirtelen felfedezte, hogy egy lejáró törvényt meg is lehet hosszabbítani, sőt véglegessé is lehet tenni. A vita még csak az elején tart, de látatlanban meg lehet jósolni, hogy az ősszel hevesre csapnak majd az indulatok.
A Patriot Actnek - bár a baloldali internetes honlapokon gyakran ennek az ellenkezőjét állítják - nem sok köze van a terror elleni háború közben elkövetett legkirívóbb jogsértésekhez. Nem vonatkozik az ellenséges hadviselő félként fogságba esett amerikai állampolgárokra, és nem okolható az Abu Graib börtönben vagy Guantánamón történt visszaélésekért. A helyzet ennél sokkal rosszabb. A törvény szerint például úgy lehet kiterjeszteni a "hazai terrorizmus" fogalmát, hogy az a polgári engedetlenséget tanúsító tüntetőkre is alkalmazható. Az FBI az eddiginél sokkal kevesebb kötöttséggel kémkedhet az amerikai állampolgárok után, lehallgathatja, megfigyelheti őket, hozzáférhet orvosi, üzleti vagy éppen könyvtári adataikhoz - és mindezt úgy, hogy az érintetteket még csak nem is kell terrorizmussal gyanúsítani.
A több száz paragrafusból újabb kongresszusi határozat híján csak tizenöt hatálya járna le - éppen azoké, amelyek a legnyilvánvalóbb eltávolodást jelentik az amerikai demokráciafelfogástól, és amelyeket a honatyák még a terrortámadások utáni sokk idején is veszélyesnek ítéltek. Jellemző, hogy egy múlt szerdai szavazáson a republikánus többségű képviselőház megnehezítette, hogy az FBI az emberek könyvtári és könyvvásárlási szokásai után kutakodjon. Bush szerint azonban a Patriot Act segített felszámolni több hazai terrorista sejtet, és ezzel igazolta létjogosultságát. - Nem értem, miért kell lejárnia valaminek, ami működik - mondta a minap.
Ám gyakorló ügyvédek szerint a "hazafias törvény" eredményei eltörpülnek - például - a friss bevándorlóknak okozott károk mellett. A hatóságok most olyan embereket is őrizetbe vehetnek és kitoloncolhatnak Amerikából, akiket korábban megilletett az alkotmányos védelem. A The Washington Post kommentárja szerint már csak azért is meg kellene tartani a kérdéses cikkelyek ideiglenes jellegét, mert a betegesen titkolódzó kormányt egyedül ez ösztönzi információszolgáltatásra.
Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a napokban kijelentette, hogy a guantánamói börtönintézményére szükség van, amíg véget nem ér a terrorizmus elleni háború. Dick Cheney alelnök után a Pentagon vezetője is védelmébe vette a létesítményt, amelynek bezárásáról szélesedő vita bontakozott ki a törvényhozásban. Bár Bush amerikai elnök nem vetette el a bezárás lehetőségét, a védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a guantánamói börtönnél nincs jobb megoldás. (MTI)