A legnagyobb brit konzervatív napilap összegzése szerint "a problémák hatalmasak, és azonnali megoldásuk kilátásai haloványak". A kommentár szerint az uniós alkotmány halott, nincs költségvetési megállapodás a 2007 utáni hat évre, az angol-francia kapcsolatok "elrémisztő" állapotban vannak, a további EU-bővítés súlyosan kérdéses, Németország, Olaszország és Franciaország vezetői pedig olyan "béna kacsák", akikkel alig is érdemes már bármiről tárgyalni.

A Telegraph szerint ebben a helyzetben érdemes távolabbra tekinteni annál a vezetői garnitúránál, amelyik "belekormányzott bennünket ebbe a katyvaszba". Gerhard Schröder német kancellár lesz valószínűleg az első, aki távozik, már szeptemberben átadva helyét Angela Merkelnek. Schrödert követheti jövő májusban Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök, akinek fő kihívója Romano Prodi volt EU-bizottsági elnök. Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter is "tökéletes helyzetben" van ahhoz, hogy 2007-ben Jacques Chirac elnöki székébe üljön.

E változások lehetséges kedvező következményei közé sorolta a patinás brit jobboldali lap, hogy a majdani új vezetői gárda valószínűleg "atlantistább" lesz a jelenleginél. Angela Merkel, aki "a kelet-német kommunizmusban nőtt föl", mindenki másnál jobban értékeli azt a szerepet, amelyet "az Egyesült Államok játszott Kelet-Európának a szovjet befolyás alóli felszabadításában", és bírálja Shrödert, amiért az választási pontszerzés reményében rájátszik az Amerika-ellenes érzelmekre - áll a The Daily Telegraph szombati elemzésében.

A baloldali The Guardian szerint ugyanakkor a francia és a holland alkotmányos népszavazások kudarca után kezdődött válság egyben az utóbbi húsz év legjobb alkalmát teremtette meg arra, hogy Tony Blair brit kormányfő a brit elképzeléseket - különösen a közös agrárpolitikáról szólókat - állítsa az EU jövőjéről folyó viták középpontjába. Miután Chiracot mindenki Európa beteg emberének tartja, Schröder pedig jó eséllyel elveszti a szeptemberi választásokat az atlantistább Angela Merkel CDU-vezérrel szemben, Blair elérkezettnek látja az esélyt arra, hogy "Európát a brit érdekeknek megfelelően alakítsa át" - áll a The Guardian szombati elemzésében.

A legnagyobb baloldali brit lap szerint a brüsszeli csúcsra nem lesz büszke az utókor, ha azonban a következményeket okosan kezelik, az új lehetőségeket is teremthet. Hasonlóképp vélekedett szombaton a BBC-nek adott nyilatkozatában a brit külügyminiszter.

Jack Straw azt mondta: a brüsszeli csúcs kudarca "szomorú napja volt" az EU történetének, ugyanakkor fordulópontnak is tekintendő az Európai Unió jövője szempontjából. "Néha a demokráciáknak is szüksége van áramütésre a szükséges fordulat bekövetkeztéhez" - fogalmazott a brit külügyminiszter. Straw - alig burkoltan bírálva a francia álláspontot - azt mondta: az EU-t szétválasztó árok egyik partján azok állnak, akik a jövő igényeinek megfelelni képes uniót akarnak, a másikon azok, akik "megrekedtek a múltban".

(MTI)