A hivatalos indokolás szerint a húsz év körüli fiatalok egy al-Kaida-merénylet kitervelésében akartak részt venni. Az ellenük szolgáló bizonyíték azonban mindössze annyi volt, hogy letöltöttek néhány bombakészítéssel kapcsolatos oldalt az internetről.

A tavaly áprilisban született ítélet ellen számos nemzetközi szervezet, többek között a Riporterek Határok Nélkül is tiltakozott. A szigorú döntést sokan annak tudták be, hogy a tunéziai hatóságok így akarták demonstrálni elkötelezettségüket a terrorizmus elleni harcban. Zin el-Abidin ben Ali elnök láthatóan mindent megtesz, hogy megnyerje a nyugati vezetők, főleg Amerika támogatását. Ez akkor is bebizonyosodott, amikor tavaly márciusban azért halasztotta el a tuniszi Arab Liga-csúcsot, mert az előkészítő tárgyalásokon nem kapott támogatást a Washington által propagált arabreform-tervezethez.

A terrorizmus elleni látványos fellépést az is magyarázza, hogy három évvel ezelőtt az ország népszerű turistaparadicsoma, Dzserba szigete is egy merénylet célpontjává vált. A tizenkilenc (főként német) áldozattal járó robbantás jelentősen visszavetette a turizmust, márpedig az idegenforgalom adja Tunézia nemzeti jövedelmének közel harminc százalékát. A belső biztonságára éppen ezért rendkívül érzékeny ország elnöke minden eszközzel próbálja visszaszorítani a vallási szélsőségességet. Elődje, Habib Burgiba útját járva számtalan lépést tett az állam és az egyház szétválasztására, és kemény fellépéssel már a nyolcvanas években emigrációba kényszeríttette a radikális muzulmán csoportok vezéralakjait. Máig tilos vallási eszméken alapuló pártot alapítani, és még az olyan, sokak által vallási jelképnek tekintett ruhadarabok hordása is tiltott, mint a nők arcát elfedő kendő.